Kisfaludi kaleidoszkóp

Kötetbemutató a Göcseji Múzeumban

A könyv első része - mint azt dr. Kostyál László megbízott igazgató a Göcseji Múzeumban rendezett bemutatón elmondta - a 2009-es, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész születésének 125. évfordulójára megrendezett konferencia anyagából áll. A második részben pedig jórészt régészeti tanulmányok találhatók.

Dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, a könyvsorozat leköszönő szerkesztője visszaemlékezett a kötet indításának körülményeire. 1987-ben jelent meg az első kiadvány, melyet elődjével, Németh Józseffel közösen "harcoltak ki". Eleinte nem sikerült minden évben újabb példánnyal előrukkolniuk, ám az elmúlt tíz évben nincs okuk a panaszra, hiszen a kötet megjelenése rendszeressé vált. Reméli, hogy ez a hagyomány ezután sem szakad meg, bár még nem egyértelmű, hogy ki lesz a következő szerkesztő. A könyv, illetve a múzeumi rendszer jövőjét nagymértékben befolyásolja az előkészítés alatt álló önkormányzati törvény-módosítás, így csak bízni lehet a folytatásban.

Straub Péter, Vándor László és Kostyál László a kötet szerkesztői

A kötetet Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, kiemelve a legfontosabb tanulmányokat. A mostani "Kisfaludi kaleidoszkóp" rövid és érdekfeszítő tanulmányokból áll össze. Mint elhangzott: a szobrászművész tevékenységét nem lehet az adott kor történelmi sajátosságaitól elszakítva szemlélni. Kisfaludi a két világháború, majd kommunizmus idején is elismert, népszerű művész volt. Megtalálta a hangot a megrendelőkkel. Ennek ellenére felvetődik a kérdés, hogy miért pont őt választották ki a fővárosi Gellért-hegyre tervezett Felszabadulási emlékmű elkészítésére? A válasz alapjában véve egyszerű: a szovjetek olyan embert kerestek, aki világhírű, s nyugat-európai országokban is elismert. A művész pont ilyen volt, s ez imponált az akkori hatalomnak.

A kötetben - Boros Géza jóvoltából - érdekes tanulmány olvasható arról is, hogy a rendszerváltást követően milyen metamorfózisokon ment át az emlékmű, amit ma már Szabadságszobornak hívunk. Az alkotás teljesen beépült a főváros szimbólumrendszerébe, sőt a város egyik jelképe lett. Mégpedig olyan ikon, amivel szemben már szabad tiszteletlennek is lenni; vagyis megannyi geg és új logó alapjául szolgált. Emelt már a feje fölé halcsontot, kerékpárt, de gázálarc is került arcára, egy szmogriadóról szóló cikk illusztrációjaként.
A könyv másik részében az elmúlt évek régészeti ásatásainak eredményeiről olvashatók publikációk, a neolit kortól egészen a római korig. A Zalai Múzeum legújabb számát a somogyvámosi Krisna-völgyben végzett néprajzi terepkutatásról készült tanulmány zárja.