Használható népművészet

Népi design: hagyományos és innovatív 

Tud -e változni a népművészet, mi lehet a szerepe a 21. században, s mit kezdjünk vele? - tette fel a kérdést, a tárlatot megnyitva a Göcseji Múzeum néprajzosa. A "Népi design" és "Legjobb termék" címet viselő, nemzetközi kézműves pályázatra készült munkákat elnézve, választ kaphatunk kérdéseinkre.

Marx Mária szerint Nyugat-Európában, és főleg Németországban a népművészet tulajdonképpen az emberekkel együtt "polgárosodott", és épült be a 20.-, majd 21. század mindennapi életébe. Magyarországon azonban ez nem így történt. Óriási előny, hogy hazánkban megmaradt a népi/paraszti kultúra, ám abban a formában, ahogy megörököltük, nemigen tudtunk mit kezdeni vele. Eddig a kézműves pályázatok, és a zsűrizés szabályai sem igen ösztönözték ezt a változást: a tárgyak továbbra is nehezen használhatók maradtak, melyek ráadásul csak egy szűk kör érdeklődését keltették fel. A mostani Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program, illetve az ennek keretében működő Kézműves Akadémia jó esélyt ad ahhoz, hogy a mi népművészeti tárgyaink is használhatóvá váljanak.
A mai embernek nincs már arra ideje, hogy ruházatot vagy egyéb használati tárgyakat készítsen, vagy készítessen magának, hiszen az idő fogalma egészen más, mint néhány száz évvel ezelőtt. Arra azonban sokaknak van igénye, hogy beépítsen valamit a népies stílusból a hétköznapokba. Egyre többen igénylik, hogy természetes anyagokból készült tárgyakkal vegyék körbe magukat, melyek díszítése, ornamentikája régi korokat idéz.

A néprajzos úgy látja, a "népi" és a "design" szavak házassága, vagyis együttes alkalmazása jelentheti a megoldást. Ez vezethet el a népművészet megújulásához. A népi kultúra forma- és mintakincse jól hasznosítható. A design pedig a maga újító, innovatív szellemiségével képes lendületet és ötletet adni ahhoz, hogy hogyan használjuk a mai korban a kézműves termékeket. A 21. századi technológiai eljárások lehetővé teszik továbbá, a természetes anyagokból készült tárgyak sorozatgyártását is. Persze a folyamatnak még csak az elején tartunk, és lehet, hogy vannak még bakik, de a mostani kézműves pályázathoz hasonló kezdeményezések mindenképpen jó irányba terelik a népművészet sorsát.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Zala Megyei Közművelődési Intézmény által szervezett tárlaton fából, bőrből, gyöngyből, textilből, fémből készült ajándéktárgyakat, ékszereket, ruhákat, kiegészítőket és kerámiaedényeket láthat a közönség. Mint azt Dala Hajnalka, a Kézműves Akadémia projektmenedzsere elmondta: Magyarországról harmincheten, Szlovéniából pedig tizenheten jelentkeztek a versenyre. A június végéig látogatható kiállításon a legjobb munkákból válogattak. A jelentkezőknek csomagolással együtt kellett benyújtani a pályaműveket, hiszen a design egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a tárgyak ajándéktárgyakként funkcionálnak; van turisztikai értékük, s alkalmasak kisszériás gyártásra is. A pályázók közül a zsűri értékelése alapján termékdíjasokat választottak. Négy magyar és öt szlovén kézműves részesült elismerésben. Az általuk készített tárgyakat le is gyártják.

Hiszen a lényeg - ahogy Gyutai Csaba polgármester is mondta a kézműveseket köszöntve - a használhatóvá tétel. Egy régi baskír közmondás szerint pedig "a régi az újat óvja". A "népi" és a "design" így folyamatosan egymást erősítik.