Archivum
GébArt: barátság, összetartozás
Húsz év, százötven művész, több mint 400 alkotás, öt korszakváltás. Két évtizede fogadja a Gébárti tó partján felépült Kézművesek Háza – a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep – a magyar és külföldi alkotókat.
Húszéves a művésztelep
Röviden és tömören: 20 éves a GébArt. Az Egerszeg Fesztivál keretében nyílt születésnapi tárlat is eme egyszerű címet kapta; nem is kell cifrázni. Az előző mondat viszont némi helyesbítésre szorul, a jubileum alkalmából ugyanis egymás után két kiállítás nyílt. A Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében az első tíz év munkáiból látható válogatás, a Keresztury ÁMK Gönczi Galériájában pedig az elmúlt tíz esztendő anyagából kapunk némi ízelítőt.
A húsz év jó alkalom arra, hogy a művésztelep reflektorfénybe kerüljön, s felelevenítsük az alkotótábor történetét és előzményeit. Gyutai Csaba polgármester a múzeumi megnyitón, dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő pedig a Gönczi Galériában beszélt a művésztelep létrejöttéről és életének főbb mozzanatairól.
A polgármester összeszámolta: az 1992-ben indult gébárti alkotótábor tavaly kezdte meg ötödik nagy korszakát. Kezdetben a fémszobrászat dominált, ennek emlékét őrzi a tó szomszédságában felépült szoborpark. De ekkoriban tűntek fel olyan tehetséges zalaegerszegi fiatal alkotók is, mint Drabik István szobrászművész, aki időközben Munkácsy-díjas alkotóvá vált, vagy Bayer Csaba festőművész.
Utóbbi a művészek között is extrém jelenségnek számított. Izgalmas képi világ volt rá jellemző. Nyitott, rengeteg szeretetet sugárzó ember volt. Talán szomorú tragédiáját épp az okozta, hogy a világtól oly keveset kapott vissza ebből a szeretetből.
Később a kőszobrászat, majd a festészet korszakai jöttek, Varga Géza és Horváth M. Zoltán művészeti vezetők irányításával. Majd 2007-től Krawczun Halina vezetésével a kerámiaművészeté lett a főszerep. Tavaly pedig Kopasz Tamás irányításával ismét a festészet vált uralkodóvá. Gyutai Csaba szerint GébArt a város egyik legrégibb kulturális folyamata, s az alkotótelep művészettörténeti jelentőségű.
Ezt erősítette meg Wehner Tibor művészettörténész is, hozzátéve: a helyszín kiválasztása, a tó csodás és nyugodt környezete művészeti arculatot és tradíciót is jelez. A művésztelep kifejezés azonos felfogásban dolgozó művészek véletlenszerű vagy szervezett formájú együttműködését jelenti. Vannak állandó, életvitelszerű művésztelepek (Nagybánya, Szentendre) és időszakosak. GébArt ez utóbbihoz tartozik. A zalaegerszegi alkotótábor annyiban egyedülálló, hogy nem kristályosodott ki egységes szemléletű műhely. Inkább a sokszínűség uralkodik, nincs stílusdominancia.
A Gönczi Galériában ezzel kapcsolatban P. Szabó Ernő művészettörténész elmondta: GébArt egy kicsit olyan, mint a Bábel tornya. A sokféleség itt azonban nem okoz összekeveredést, széthúzást és félreértéseket. Hatékony kommunikációt eredményez. GébArt maga a barátság, a párbeszéd. Ezt hűen jelképezi Horváth M. Zoltán Szél-csend című installációja is, melyen külföldi művészek készítettek fotókat a négy égtáj felől a művészről és kollégáiról; mintha a felhőkön lebegnének. Az összetartozás és a nemzetközi kapcsolatok ápolásának évtizedes jelképe ez az alkotás.
Dr. Gyimesi Endre a születésnap alkalmából nem is húsz, hanem 43 évről beszélt, hiszen a gébárti műhely elődje 1968-ban jött létre Egerváron olyan művészek közreműködésével, mint Bernáth Aurél, Dús László és Szabolcs Péter. A művésztelep 1977-ben költözött be Zalaegerszegre, a kézművesház pedig 1982-ben épült fel. Az igazi komoly műhelymunka és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése akkor kezdődött meg, mikor a 90-es évek legelején Skrabut Éva lett a művésztelep vezetője; motorja, szíve és lelke.
A volt polgármester úgy látja, hogy GébArt-tal rengeteget gazdagodott a város, s nem csak anyagi értelemben. A mostani kéthelyszínes kiállítás is jól példázza, hogy jelenleg lehetetlen a városban egyszerre felvonultatni az elmúlt két évtized több száz alkotását. Zalaegerszeg még mindig adós egy városi képtárral, ahol méltó módon lehetne őrizni és bemutatni ezt a páratlan gyűjteményt.
A születésnap alkalmából a Gönczi Galériában a Tapasztalt Ecsetek formáció zenélt. Az együttes olyan három kiváló Munkácsy-díjas képzőművészt takar, mint Kopasz Tamás, Szurcsik József és Wahorn András.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Épül az új térköves járda a zalaegerszegi Hunyadi utcábanForgalmi akadály van a 74-es úton, Nekeresd közelében Még lehet jelentkezni a Keresztury SzavalógáláraMűszakilag hibás sparhelt miatt izzott a korom egy becsvölgyei kéménybenBaleset történt Nagykapornaknál, a 76-os útonSzarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélA kiszáradt karácsonyfa veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelemFelhívás zalaegerszegi és zalai képző- és fotóművészek, designerek részéreTudatosan a pénzügyekben - Háztartási költségvetésZalaegerszegi fotósok a Nemzetközti Magyar Fotószalon szombathelyi tárlatán -
rovatunk hírei
Újabb színházi előadást szervez Zalaegerszegen a ZAZEE egyesületMiért jófejek a pálosok? - Tárlatvezetés miseborralSzombaton Cirkuszoló a bábszínházbanJúlius 1-től összesen csak 120 napot lehet egy évben alkalmi munkával, idénymunkával dolgozniEmlékezés a doni katasztrófa hőseire ZalaegerszegenÚjévi fogadást tartott Zalaegerszeg polgármestereSziklák, napfelkelték Észak-AmerikábanEgy korszak vége: megszűnt a Betti cukrászdaÚj lézeres eljárás a zalaegerszegi kórház urológiájánA szezon legjobb forralt borát ismét a Violkonyha készítette top 10
Egy korszak vége: megszűnt a Betti cukrászdaJól sikerült jubileumi évet zárt a BogáncsFényes égi jelenség január 3-án: közel került a Vénusz a HoldhozÚj gyalogosátkelő és buszmegálló a Baross ligetnélA lakosság segítségét kérik a zalai rendőrökSzarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélBaleset történt Nagykapornaknál, a 76-os úton2025 a felismerések és a szárnyalás éve leszA szezon legjobb forralt borát ismét a Violkonyha készítetteBalaicz Zoltán: Folytatódik Zalaegerszeg dinamikus fejlődése