Kiadós esőre szomjaznak a földek

Pintér Sándor, a Zalagrár Kft. ügyvezető igazgatója:

– Tavaly április végéig 160, míg idén mostanáig, vagyis április 21-ig mindössze 36,5 milliliter csapadék esett nálunk. Közel ötszörös a különbség, mely sajnos visszatükröződik a mező növényeinek jelenlegi állapotában a befektetett termesztési technológiák és munkák ellenére. A szárazságot leginkább a repce szenvedte, szenvedi meg.

Nagyon sok mezőgazdasági cégnek olvastam el mostanság a repcetermesztéshez ajánlott technológiáit. Azonban egyik felhívás sem szólt arról, hogy itt az utolsó pillanat a döntéshez: megtartsuk-e, vagy sem a repcét. Mi többszöri elbírálás során eddig száz hektár körüli repcét tárcsáztunk ki. Helyére kukoricát vetettünk.

Az olajos növény optimális fejlődését már a vetést követően meggátolta a csapadékos ősz, idén pedig a február végi, március elejei, hosszan tartó mínusz 8-10 fokos fagy. Akkor sem nézett ki jól a növény, de most kifejezett rossz állapotú, ami a csapadékhiánynak tudható be. Egy táblán belül ennyire heterogén repcéink még sohasem voltak – az egyik növény éppen csak szárba szökken, míg a másik meg már virágzik.

– Mik lehetnek a kilátások?
– Ha továbbra sem lesz kiadós csapadék, nincs az a repceár, amivel eredményessé tehető ennek a nagyon drága növénynek a termesztése. Jelenleg úgy néz ki, hogy elhúzódó virágzásra kell számítanunk, ami jelentősen megnövelheti a rovarkártevők és a gombabetegségek elleni védekezés költségét. Ha nem egyszerre érik be, akkor a betakarítása sem lesz egyszerű. Mindezen problémákkal kell szembesülnünk a gyenge terméskilátások mellett.

– A többi növény hogyan tűri a szárazságot?
– Az őszi árpa jobban néz ki, mint a repce, de látszik, hogy megsínylette a csapadékhiányt. A búzák ellenben még úgy ahogy, tartják magukat. Mindenképpen eső kellene ahhoz, hogy nagyobb terméskieséssel ne járjon ez a száraz időszak! Az aktuális munkákkal jól állunk gyümölcsöseinkben, melyek szépen virágoztak. Furcsa, de igaz, hogy ezen a héten már kétszer is kellett fagyvédő öntözést csinálnunk. Az ügyeletet addig tartjuk fent, míg öt fok fölé nem emelkedik a hajnali minimum hőmérséklet.

– A kukorica és a szója vetésével hol tartanak?
– A kukoricával már húsvét előtt végeztünk, a szóját az ünnepek után kezdtük el vetni a tavalyi száztíz helyett idén 250 hektáron. 2010-ben vetettük először, a nehéz szójaév ellenére 3,1 tonnát hozott hektáronként. Ezért növeltük meg vetésterületét. De ezeknek a növényeknek is csapadék kellene. Svájc, Németország és Kína is szárazsággal küzd jelenleg, ami befolyásolhatja a felvásárlási árakat.

Piaci oldalon pozitív dolog, hogy szükség van a terményekre. Egyébiránt nekünk az a kedvező, ha világviszonylatban, vagy legalábbis Európában hiány van, nálunk meg jó a termés, mert ez felfelé viszi az árakat. Az elmúlt évet ez a tendencia jellemezte, és sajnos, nem valószínű, hogy idén megismétlődik. Érdekesség ugyanakkor, hogy a keresletbővülés az input-árak növekedését is magával hozza.

– Milyen fejlesztéseket terveznek idén?
  – Ősszel a hetvenöt hektáros almaültetvényünkben tíz hektárt újra telepítünk, a régit kivesszük, és helyére új fákat ültetünk. Ide és egy nyolchektáros fiatal állományra helyezzük ki a jéghálót, összesen tizennyolc hektárt védve majd a jégkároktól. A munkával jövő tavaszra készülünk el. A további fejlesztéseket tekintve jelenleg nincs tudomásunk beruházási pályázatokról, ezek megjelenése novemberben várható. Ez azt is jelenti, hogy csak jövőre valósíthatók meg ezek a beruházások, így gyakorlatilag elvesztegettünk egy évet.

– Milyen lehetőségeket szeretnének kihasználni?
– A gépkorszerűsítés mindig aktuális, illetve istállóépítéssel fejlesztenünk kellene a jól működő tejelő tehenészetünket. Tavaly áprilistól vagyunk érdekeltek az állattenyésztésben, miután ötvenszázalékos tulajdonrészt szereztünk a zalaszentgróti Zal-Agro Zrt.-ben. Sajnos egyelőre még nem tudjuk, milyen fejlesztési lehetőségek lesznek. Várakozásainknak megfelelő támogatási kiírásokban bizakodunk tekintettel arra is, hogy kormányzati szándék az állattenyésztés részarányának növelése a szántóföldi növénytermesztéssel szemben.

Véleményem szerint, miután az unió nem enged több támogatást az ágazatba fektetni, a piacot kellene úgy alakítani, hogy nyereséges lehessen az állattenyésztés. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy vajon azért veszteséges, mert drágán termel, vagy abban a folyamatban van a „hiba“, amíg a termék eljut a vevőhöz.

Az állattenyésztés problémája egyébiránt nem egyszerűen az ágazat ügye, ugyanis még mindig nagy szerepet játszik a vidéken élők foglalkoztatásában, a szociális problémák megoldásában. Nem szabad megvárni azonban, hogy csak ezek a szempontok határozzák meg a nemzetgazdaságban betöltött helyét, mert veszteségesen tovább nem tartható fenn az ágazat. Ezért kellene gyorsan cselekedni! – hangsúlyozta Pintér Sándor, a Zalagrár Kft. ügyvezető igazgatója.