Merjünk másként dönteni!

Nyáry Krisztián népszerűségét valóban az egyik legnagyobb közösségi oldalnak köszönheti, hiszen néhány évvel ezelőtt itt kezdte publikálni a magyar írók, költők és képzőművészek szerelmi történeteit. Persze irodalomtörténészhez méltó színvonalon, ám mégis közérthetően. A népszerű – több tízezres érdeklődésre számot tartó – bejegyzésekből azóta két kötet (Így szerettek ők 1-2.) is napvilágot látott. 2014-ben egy újabb könyve is megjelent: az Igazi hősök – 33 magyar című kötet olyan 19-20. században élt emberekről szól, akik személyes döntéseikkel, tetteikkel valamilyen példaértékűt alkottak.

Nyáry Krisztián szerint hőseiben az a közös, hogy a legtöbb emberhez képest sorsfordító pillanatokban képesek voltak megállni, és eldönteni, hogy mi legyen, merre menjenek tovább. Döntéseik mellett pedig következetesen ki is tartottak. Persze – mint mondja – nem feddhetetlen és hibátlan hősökről, hanem hús vér emberekről van szó a kötetben, akik olykor hibáztak is; vagy egyszerűen nem voltak túl barátságos figurák, esetleg sokat káromkodtak nő létükre.

A hősöket a maguk korában picit bolondnak is tartották a kortársak. Ma is természetes dolognak számít, hogy a másként gondolkodókra furán nézünk, és bolondnak tituláljuk őket, pedig lehet hogy egyáltalán nem azok, csak egyszerűen korábban felismertek valamit, mint mások. Semmelweis Ignácra is biztosan furán néztek kollégái, mikor azt mondta, hogy a kórházi fertőzéseket el lehet kerülni azzal, ha az orvosok és az ápolók rendszeresen kezet mosnak. Annál is inkább, mert ennek üzenete az, hogy aki addig nem mosott kezet, hozzájárult mások halálához.

A kötetnek van zalai vonatkozása is: Pap Simon geofizikus élete is bekerült a könyvbe, akit tulajdonképpen csak az olajkutatás és a geofizika területén jártas szakemberek ismertek eddig.

Nyáry Krisztián azt mesélte, hogy sok olyan személy van a hősök között, akikről korábban ő sem sokat tudott. Volt, akinek nevét egy utcanévtáblán látta, vagy más, közvetett módon került kapcsolatba egy-egy szereplővel. De az életrajzok mindig is érdekelték, mondhatni gyerekkora óta gyűjti őket. Nők pedig azért szerepelnek kisebb számban a kötetben, mert nagyon kevés adat van róluk. Az elérhető szakcikkek túlnyomó többsége férfiakról szól. A szerzőt minden esetben az emberi sorsok érdekelték, és azok a fontos döntések, amik egy adott pillanatban hőssé tesznek valakit.

Az író úgy látja: minden kisközösségnek megvannak a maguk hősei. A lényeg, hogy merjünk másként dönteni, mint a tömeg, és mindig legyen bennünk egészséges kételkedés a dolgokkal szemben.