Archivum
Zalaegerszegről deportálták Karinthy Frigyes feleségét
A 20. század első felének magyar írói és családtagjai többnyire kevés szállal kötődnek Zalaegerszeghez. Karinthy Frigyest és rokonait azonban egy sejtelmes, ám szomorú kapocs köti a városhoz. Az 1938-ban elhunyt neves író második feleségét, Böhm Arankát, ugyanis 1944 nyarán a zalaegerszegi gettóból deportálták Auschwitzbe, ahonnan nem tért vissza.
Holocaust 70: irodalom- és helytörténeti érdekesség
Karinthyné '44 tavaszán került Budapestről városunkba; Borgos Anna irodalmár, pszichológus, genderkutató egyik tanulmánya ("Az irodalom vetélytársa" - Karinthyné Böhm Aranka) szerint ő maga jelentkezett a zalaegerszegi elmegyógyintézetbe munkaszolgálatos orvosnak. (Pszichoanalízissel kapcsolatos orvosi tanulmányokat folytatott, 1932-ben szerzett diplomát.) Úgy gondolta ugyanis, hogy vidéken nagyobb biztonságban lesz az országot fenyegető zsidóüldözésekkel szemben.
Karinthy Márton Ördöggörcs című, kétkötetes családtörténeti könyvéből is kiderül, hogy budapesti barátai segítettek Arankának a zalaegerszegi kórházban elhelyezkedni. "Az eldugott vidéki intézmény valóban megoldás lehetett volna, ha nagyanyám egy légitámadás alatt teátrális kézmozdulatokkal fel nem rohan a kórház tetőteraszára, és öklét rázva nem átkozza el a bombázó repülőket, az egész háborút." - írja Karinthy Márton.
Hogy ezt követően mi történt, és mik voltak halálának pontos körülményei, kissé zavaros, és a teljes igazság valószínűleg már nem is derül ki. Annyi bizonyos, hogy 1944 júliusának első napjaiban a zalaegerszegi és környékbeli deportáltakkal együtt Birkenauba szállították. Ezt tanúsítja egy 1945. júliusában kelt levél, melyet Jancsó Benedek, a helyi kórház akkori igazgatója írt alá, s melynek másolata a Karinthy Márton könyvében olvasható. Eszerint Böhm Arankán a táborba érkezés után az "elmeháborodás jelei mutatkoztak", úgyhogy július 20-25-e között külön cellába tették, majd átszállították az auschwitzi komplexum egy másik részébe. Ezt két helyi szemtanú - dr. Gulyás Lívia, és dr. Mike Gézáné - is igazolta, akikkel együtt utazott, s kezdetben egy táborba is vitték őket. A zalaegerszegi kórházban maradt holmijait a deportálás után a rendőrség elvitte, és valószínűleg ugyanarra a sorsra jutottak, mint az elhurcoltak többségének ingóságai. Hogy Jancsó Benedek kinek címezte a levelet, nem ismert, talán valamelyik érdeklődő családtagnak. Érdekesség az is, hogy a zalaegerszegi pályaudvar kerítésén Aranka is kidobott egy levelet - "hátha valaki megtalálja" - akkori szeretőjének, Fleischer Kornél katonatisztnek (akit a levélben Dénesnek, magát pedig Csillának hív). A cetlin sietve ír a bevagonírozásról, értéktárgyaik elkobzásáról, a zsúfolt vagonokról, "zűrzavarról és az ordítozásról". Kéri szerelmét, hogy vigyázzon "Öcsire" (azaz fiára, Karinthy Ferencre). "Azt hiszem, mindennek vége." - írta le a végzetes utolsó mondatot.
Hasonló történet olvasható ki a fent említett Borgos Anna tanulmányból is, bár itt több a legenda-gyanús elem. Van, aki szerint az elmeháborodottság miatt sorsa már a megérkezés után megpecsétlődött, és ezt követően nem sokkal agyonlőtték. Mások szerint miután a 600 egerszegi deportált megérkezett, külön csoportokba válogatták őket, és mivel őt nem az orvosokhoz, hanem a nőkhöz állították, ott kapott hisztériás rohamot, eldöntve további sorsát. Van egy olyan variáció is, hogy Mengele (aki korábban Bécsben kollégája is volt, és felismerte) asszisztálni hívta egy élveboncoláshoz, ám ő ezt visszautasított, s ez után ölték meg.
A témával kapcsolatban érdeklődtünk a Zala Megyei Levéltárban is, ahol Kapiller Imre és Paksy Zoltán történészek épp az idei holocaust évfordulóra készülnek összeállítani egy kötetet a zalaegerszegi zsidóság történetéről. Paksy Zoltán érdeklődésünkre elmondta: bár az irodalomtörténeti utalásokból tudnak Böhm Aranka történetről, a helyi levéltár birtokába nem került semmilyen feljegyzés Karinthyné itt tartózkodásáról és deportálásáról. Neve nem szerepel sem a gettó, sem a deportációs listákon. (Persze nem kizárt, hogy álnéven jött a városba.) A tanulmányban szereplő számadatokkal kapcsolatban elmondta: Zalaegerszegről 1944 nyarán összesen 870 főt deportáltak, ehhez jött még hozzá a járásból elhurcoltak száma. Tehát több mint ezren kerültek táborba. Az viszont lehetséges, hogy a Böhm Arankát szállító szerelvény 600 fővel érkezett meg Auschwitzba, hiszen több vonattal szállították a deportáltakat.
A helyi zsidóság történetéről (a betelepüléstől napjainkig) szóló könyv várhatóan ősszel jelenik meg.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Támogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőbenKisasztalos verseny a Deák-technikumbanAz adóemelésekről a Tiéd a Város EgyesületPlakátkiállítás a környezeti problémákrólAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékén -
rovatunk hírei
Közös európai barátságMegújult a munkaügyi kirendeltség LentibenÁthelyezik az IvókutatVáltozások a kulturális életbenElfogták a lakásbetörőketFelújításra kerül a Nyugdíjas OtthonházFinn vendégekMegszépült a Botfy utcaEgymillió forint marketing célraFókuszban a belvárosi programok top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánHúszéves a Dienes-körKözös út a Göcseji Tudásközpontban