Civil tanulmány a faállományról

Czeglédy András bevezetésképpen elmondta: ha közelebbről megvizsgáljuk a belváros faállományát, akkor mind az életkort, mind a fajtákat illetően egy nagyon vegyes kép rajzolódik ki. Egy-egy régi, megdőlt fa, vagy leszakadó ág gyakran jelent problémát a lakosságnak, és az önkormányzatnak egyaránt. Ugyanakkor a civilek úgy érzik, hogy jó néhány esetben indokolatlanul vágtak ki fákat. Elismerik, hogy a beavatkozások egy része szükséges, ám a problémás eseteket nem mindig kivágással lehet csak megoldani. Az sem biztos, hogy egy-egy beruházás kapcsán fel kell áldozni egészséges fákat, csak azért mert azok a tervrajz szerint útban vannak - fogalmazott.

A városvédő egyesület vetítettképes, virtuális belvárosi sétája során kiderült: bőven van mit számba venni és értékelni. Ha ugyanis a Göcseji Múzeumtól elindulva, a Kazinczy-, Széchenyi téren, és a Kossuth utcán a kórház felé haladva, majd a Kosztolányi út felé fordulva teszünk egy kört, azt látjuk, hogy gazdag és változatos, hol egy kicsit unalmas, hol pedig hiányos, vagy elhanyagolt képet mutat a faállomány.

A civilek pozitív példaként említették a múzeum előtti platánfa környékének rendbetételét. Néhány, az előző években történt fakivágással viszont egyáltalán nem értenek egyet. Ma sem világos számukra, hogy a polgármesteri hivatal előtt, a kerékpárút építésekor miért került kivágásra egy régi vadgesztenyefa. Elszomorítónak találják a nyári Kovács Károly téri fakivágásokat, illetve hogy szintén a kerékpárút bővítés miatt megszűnt a Kossuth utca végének díszalmafa-sora. Többen felvetették, hogy a Béke ligetben, a vasúti töltés mellett kivágott zöldeket is pótolni kellene.

Az elnök szerint komoly aggodalomra ad okot a Dísz tér tervezett átépítése is, hiszen négy platánfát terveznek kivágni, ami jelentősen módosítaná - kopárrá tenné - az egész tér és környezete látványát.

Németh Miklós a látottakhoz hozzátette: jelenleg gazdag a város faállománya, ám az éghajlatváltozásra oda kell figyelni. Fel kell készülni a szárazabb, melegebb időszakokra, és adott esetben ehhez alkalmazkodó fafajtákat kell ültetni. Szerinte egy fát megmenteni annyi, mint a betegségén javítani, és életben tartani ameddig csak lehet. A fák megvédése pedig arról szól, hogy az aszálytól, kártevőktől védjük a növényeket. Egészséges fák esetében bőven elég az odafigyelés, az óvás. A nyugalmazott főkertész szerint szükséges a lakosság tájékoztatása is, hiszen sokan nem figyelnek oda a meglévő értékekre, vagy nem tudják, hogy milyen adottságokkal rendelkezik egy-egy újonnan ültetett fa. Fontos az is, hogy az esetleges kivágásokról időben értesüljön a közvélemény.

Dékány Endre önkormányzati képviselő az elhangzottakra reagálva elmondta: egy sokszereplős játékról van szó, hiszen a lakosságot, az önkormányzatot, az intézményeket és a szakembereket egyaránt foglalkoztatja a város faállománya. Nem véletlen, hogy több évre szóló zöldstratégiája van a városnak. Szerinte a zöldfelületek óvására, bővítésére mindig jut pénz, de néha valóban nem elegendő. Fontosnak érzi, hogy legyen gazdája az egyes problémáknak, és szakmai döntések szülessenek. A cél az, hogy a kivágott fákat minden esetben pótolják, annál is inkább mert minden szereplőnek az az érdeke, hogy szebbé, jobbá tegye a környezetet.

Horváth Zsuzsanna, a Városgazdálkodási Kft. főkertésze a civilek kérdésére válaszolva elmondta: 2010-ben készült egy fa kataszter, ám azóta nem volt pénz és kapacitás az aktualizálásra. Ebben csak fasorokat említenek, az egyes fák külön nincsenek lajstromozva. Czeglédy András azt javasolta, hogy készüljön egy részletes értéknyilvántartás, így a problémás egyedekre hatékonyabb figyelmet lehetne a jövőben fordítani.