Trianonra, Gulagra emlékeztek Nován

Lendvai Jenőné, Nova polgármestere felidézte, hogy a bolsevista hatalom a Szovjetunió népgazdaságát a kényszermunkára ítélt milliók robotjára alapozta. 1945-ben Nováról tizenegy fiatal férfit hurcoltak el. Mai ésszel felfoghatatlan, mit élték át a közel tíz év alatt a kényszermunkatáborokban, bányák mélyén csőre töltött puskák mellett, vagy a mínusz 45 fokos fagyban éheztetve, betegen, családi kapcsolatoktól elzárva.

A polgármester hangsúlyozta, megdöbbentő az a csend, ami sorsukat övezi, pedig múltunk szerves része, amelyről vétek lenne nem beszélni. A mai felnőtt generáció felelős tennivalója az, hogy az elhallgatott történelmet megismertesse a fiatalokkal.

Kiss Bódog Zoltán, a POFOSZ Zala megyei elnöke egy elképesztő adatot közölt, miszerint a Sztálin által létrehozott Gulag negyvenezer munkalágerében, azok működése csúcspontján 12 millió embert kényszeríttettek robotra a "dicsőséges Szovjetuniót" szolgálva.

Hazánkból a 800 ezer elhurcoltból csak 340 ezer jött haza. Mint mondta, ebben mérhetetlen bűne van az 50-es évek rákosista kormányzatának, amely üzletelt Sztálinnal, és otthagyta évekig a magyar hadifoglyokat, ellenben más országokkal, amelyek hazakövetelték fiaikat. Amikor tíz év múlva hazatértek, pufajkás, géppisztolyos ávósok fogadták őket, és azt követően is megbélyegzettként, másodrendű állampolgárként éltek életüket. Hangsúlyozta, az idő már rég elérkezett ahhoz, hogy valamiféle elégtételt kapjanak súlyos szenvedéseikért.

Bekő Tamás, a Zala Megyei Levéltár levéltárosa azt mondta, a Gulag legfájóbb, legigazságtalanabb és legaljasabb következményekkel járó elégtétel volt hazánk számára verességgel végződő második világháború után.

A szovjet bírósági szervek úgy ítélkeztek ártatlan magyar levente fiúk sokasága felett, mintha fasiszta ideológián nevelkedett, szovjetellenes partizáncsőcselékek lettek volna. E szerint is bántak velük. A miértről így vélekedett a 2012-ben 87 éves korában elhunyt nagykanizsai Rózsás János író, a magyar Gulag-foglyok krónikása. Ő is megjárta a poklot, ahogy a novai túlélők.

A megemlékezésen már csak Lukács László lehetett ott. Azt mondta érdeklődésünkre, nem kíván beszélni róla, de arra szívesen emlékszik vissza, hogy Katalin napján ért haza Novára. Ez 1954. november 25-én történt.

Az ünnepségen megemlékeztek a trianoni békediktátumról, melynek következtében a magyar állam elveszítette ezeréves területének nagy részét, és több millió magyar került idegen országokba úgy, hogy nem hagyta el szülőföldjét. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.