Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei

A módosítás rögzíti, hogy a hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. Így tilos például az olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásoknak nem megfelelően állították elő, továbbá amelyet nem engedélyezett, nem nyilvántartott módon állítottak elő, hoztak forgalomba. Nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, amelynek előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő volt, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, valamint amelyet nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt.

A törvény értelmében az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege 15 ezer forint, legmagasabb összege pedig legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig terjedhet.

A jogszabály szerint mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve az adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. E bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege pedig ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel tíz százaléka.

A törvény - néhány kivételtől eltekintve, így például attól, hogy május 1-jén jön létre az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.