A legek csapatai a zalaapáti fánkkarneválon

Vincze Tibor polgármester köszöntőjében a farsangi szokásokról beszélt. A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetéig terjedő időszak, mely hagyományosan a mulatságok, lakomák, esküvők és bálok ideje. Különösen a farsang farkának nevezett utolsó három nap – farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd –, amikor is nagy vigasságok közepette búcsúztatták a telet, s hívták a tavaszt.

A polgármester örömét fejezte ki, hogy még soha ennyi csapat nem méretette meg magát a versenyen, ami komoly kihívás, hiszen szakavatott zsűri bírálja az otthon készített fánkokat. Ezért sem csodálkozhatunk azon, hogy a zalaapáti fánkkarnevál népszerűségét és jelentőségét a velencei illetve a mohácsi karneválhoz mérte. A kijelentést az iskola aulájában összegyűlt vendégsereg nagy tapssal jutalmazta.

Vigh László országgyűlési képviselő követendő példának nevezte a rendezvényt, ami immár összefonódik Zalaapáti nevével. A jelentkező csapatok nagy számából kiderül, hogy a környező települések számon tartják a fánkkarnevált, mellyel nemcsak hagyományt, de közösséget is teremtettek, vélekedett.

Tolvaj Márta, Zalaegerszeg polgármestere harmadik alkalommal vállalta el a zsűri elnöki tisztjének betöltését. A hagyományos és különleges fánkok kategóriájában meghirdetett versenyen nemcsak a minőséget, de az ötletességet, a terítés és kínálás módját is bírálja a zsűri, jelezte.

Az emeleti nagyteremben a fánkoktól roskadozó asztalok látványa minden képzeletet felülmúlt, a színek, ízek kavalkádja igazi karneváli hangulatot mutatott. Akadt dolga bőven a zsűri tagjainak, akik több órán át kóstoltak.

Minden csapat kitett magáért, ahogy a házigazdák is. Gergácz Viktória, a zalaapáti iskola szülői munkaközösségének elnöke valóban nem is győzte sorolni a fánk különlegességeket, melyekkel erre a jeles napra készültek. A maskarazás sem maradt ki. Tavalyelőtt bosziknak öltöztek be, tavaly ördögöknek és angyaloknak, mondta el Némethné Begyó Brigitta, aki idén Hófehérke jelmezébe bújt, míg a többiek a gonosz királynő és a hét törpe kosztümét öltötték magukra.

– Régi hagyományos ételeink gasztronómiai kultúránk részét képezik, ennél fogva a fánkkarnevál jelentősége a hagyományok őrzésében és tiszteletében is megmutatkozik – mondta el Pozsegovits Borbála, a fánkkarnevál főszervezője. –Óriási tudás és kreativitás, ami a lányok, asszonyok kezében, fejében van. Az ételkészítés tudománya, a mesterség, ami anyáról leányra száll. Ezért is külön figyelemre méltó, hogy Zalaapáti csapata csupa fiatalasszonyból állt. A csapatoknak köszönhetően a régi hagyományos fajták sem merültek feledésbe, nem beszélve az újdonságokról, melyek nagyfokú ötletességről árulkodtak.

Mi mindent lehet kihozni a fánktésztából? Például egy óriásfánkot, mellyel az Egeraracsai Sziporkák rukkoltak elő. Dancs Lászlóné elmondta, másfél kiló lisztből készítették. De nem a gyúrás okozott gondot, hanem az, hogyan tegyék bele az olajba. Ehhez a művelethez három ember kellett. Nemcsak, hogy nem esett szét, de még szalag is sikeredett az oldalán.

A nemzetköziség több csapat, így a zalaszentmártoniak kínálatában is megjelent. Készítettek egy képviselőfánk tornyot (francia nevén croquembouche-t), persze szentmártoni módon. Dancs Zoltán polgármester elmondta, a fánkfesztiválra tizenhárom különlegességgel érkeztek. Fontosnak érzik a magyar gasztronómiai kultúra ápolását, ezért is örvendetes, hogy a 11 sütőasszonynak több mint fele fiatal.

A zalaapáti fánkkarneválon a legek csapatai gyűltek össze. Én nem hirdetnék nyertest, mert szívüket-lelküket beletették, a legkülönfélébb fánkokkal igyekeztek megörvendeztetni a népes közönséget.