Egységes fakataszterre lenne szükség

Czeglédy András a városvédő egyesület elnöke bevezetésképpen elmondta: a céljuk, hogy a favédelem megfelelő rangot kapjon a városban. Zalaegerszeg növényállománya gazdag, ám meglétét sok minden veszélyezteti. Figyelni, gondozni kell a fákat, hogy sokáig megmaradhassanak. Sajnos az elmúlt években nagyon sok fa esett áldozatul az építkezéseknek vagy éppen a szélsőséges időjárásnak. Gesztenyefasor tűnt el a Vizslaparki út kivezetésénél, a Batthyány utcából és a Tomori Pál utcából. Megkopaszodott a Köztársaság út a kerékpárút építését követően, de ehhez hasonlóan eltűnt a Kossuth utca vadalmafa sora is. A polgármesteri hivatal elől pedig két vadgesztenyefa és egy hársfa tűnt el két év alatt.

Az elnök szerint a sort hosszan lehetne folytatni, a kérdés azonban az, hogy milyen megoldást lehetne találni arra, hogy megfelelő ismereteink legyenek a város faállományáról, és hogy minél későbbi időre tolódjon egy-egy fa kivágása, még akkor is, ha valamilyen betegség támadja meg őket.

Ezekre a kérdésekre kereste a választ előadásban Lukács Zoltán, a faápolók egyesületének elnöke is. Mint fogalmazott: nincs olyan fa, aminek az életét ne lehetne meghosszabbítani, még akkor is, ha például a fa már félig kidőlt. Akarat és pénz kérdése a megmentés. Jelenleg a faápolás újkorát éljük: a vizsgálati módszerek sokkal fejlettebbek mint régen és a fák megmentésére is számos lehetőség adódik. Mindenekelőtt azonban a városok önkormányzatainak nyilvántartásba kellene venniük a területükön lévő faállományt, és válaszolni három fontos kérdésre: milyen fák vannak; mennyire veszélyesek; és mit kell velük tenni, hogyan kell őket gondozni. A felelősség ugyanis az önkormányzatot terheli, ha egy közterületen lévő fa valamilyen problémát okoz.

A fák bár szépek és hasznosak, mégis veszélyesek lehetnek, ha nem gondozzák és ellenőrzik őket szakszerűen, ha valamilyen földmunkát végeznek körülötte, ha száraz ágai, gallyai vannak, illetve fagyöngyösödik. A problémákra azonban csak akkor derül időben fény, ha van egy részletes nyilvántartás a faállományról, amit aztán rendszeresen ellenőriznek is.

A szakember szerint a faápolásnak ma már változatos szakterületei vannak, a vizsgálattól és növényvédelemtől kezdve az életfeltételek javításán át a statikai megerősítéséig és gyökérkezelésig. A kivágás csak az utolsó momentum, amikor már tényleg annyira beteg és veszélyes egy fa, hogy nincs mód a mentésre.

A probléma az, hogy Magyarországon még nincs egységes zöldfelület értékelési rendszer. Néhány városban működik már fakataszter egy speciális táblázatos nyilvántartással, és külföldön is számos jó példát látni. Nem egy nyugat-európai városban online nyilvántartás is készült az adott városok faállományáról. Valami hasonló gyakorlatot Magyarországon is szeretnének meghonosítani. Egyelőre mindössze három hazai városban van fasorfenntartási terv. A cél az, hogy ezeket a lehetőségeket minél több helyen megismerjék, és éljenek is vele.

Lukács Zoltán előadása előtt a városvédőkkel tette egy sétát is Zalaegerszegen. Ennek alapján úgy látja: a város faállománya átlagosan ápolt. Vannak nagyon értékes fák (vasútállomással szembeni mamutfenyő) és olyanok, amik ápolásra, védelemre szorulnak. A szakember szerint például a Göcseji Múzeum előtti platánnak koronabiztosítása lenne szüksége.

A faápolók egyesülete tisztában van azzal, hogy az önkormányzatok csak egy bizonyos összeget tudnak a faállomány védelmére fordítani, és a pénz nem növelhető. Éppen ezért a rendelkezésre álló összeg hatékony felhasználása a cél. A faállományról készült részletes kataszter, és a folyamatos ellenőrzés éppen ezen a hatékonyságon tudna javítani.