Lakóhellyé váltak a zártkertek

Belakták a várost körülölelő hegyeket a zalaegerszegiek

Kilátás Becsaliról

– Zalaegerszeget keleti és északi irányban nagy kiterjedésű domborzatilag különösen szabdalt zártkerti területek határolják. Egyedülálló táji különlegessége ez a városnak, ami a dél-nyugat irányba elterülő Göcsej sajátossága is – mondja érdeklődésünkre Kustányné László Noémi, a polgármesteri hivatal főépítészi osztályának vezetője. – Régen ezek a zártkertek a város és később a hozzácsatolt községek lakóinak szőlő- és gyümölcsös területei voltak. A rendszerváltás előtti időszakban a város lakosságának a zártkerti területek adtak lehetőséget a pihenésre, illetve a jövedelmek természetbeni kiegészítésére. Ez felértékelte a területeket, melynek következtében a telkek jelentős része beépítetté vált. Miután az idős szülők, nagyszülők kihaltak, az utódok lassan felhagytak az eredeti műveléssel, így szép lassan bekúszott a lakófunkció a zártkertekbe, hiszen már voltak épületek. Nagyot lendített a kiköltözésen, hogy a 2000-es években a szennyvízcsatorna is kiépült, és a tulajdonosok rá tudtak csatlakozni a hálózatra. Olyan tendencia is elindult, hogy a szülők kiköltöztek a hegyre, a gyerekeiknek pedig odaadták a társasházi lakásaikat, hogy ott kezdhessék meg felnőtt életüket.

– Mindez magával hozta, hogy lakóövezetekké váltak egyes zártkertek?

– Az önkormányzat először a városközpont és a csatolt települések (Ebergény, Szenterzsébethegy, Bazita) összekötő útjai mellett lévő telkeket vonta be a lakóövezetbe 2000 körül, amit aztán kiterjesztett a köztes zártkerti részekre. 2007-ben az önkormányzat rendezési tervet alkotott. Ebben állami főépítészi engedéllyel az akkori országos szabályozástól eltérően háromról tíz százalékra tudtuk megemelni a telkek beépíthetőségét, éppen arra hivatkozva, hogy már milyen sokan élnek a zártkertekben.

– Sorrendiségről lehet beszélni a kiköltözést illetően?

– Becsali, Egerszeghegy, Ebergény és a Jánkahegy északi oldala vált először belakottá. Később egyre többen költöztek a Szenterzsébethegyre, az Öreghegyre és az Újhegyre is. Ezek a lakóövezetekké vált területek nagyon beépültek az elmúlt évtizedekben. Kimaradt ebből a Bozsoki-hegy, a Boftai-hegy, a Pipahegy és a Csácsi-hegy egy része, amiben a domborzati viszonyok, az elaprózott parcellák és a szűk utak is szerepet játszanak. Kedveltebbek a viszonylag vízszintes területek; Gálafej emiatt épült ki ennyire. A szűk utakkal rendelkező Jánkahegy népszerűségét pedig a városhoz való közelsége adta.

– Mennyire építhetőek be a zártkerti besorolásban maradt telkek?

– E tekintetben a gondot az jelenti, hogy a kialakult telekviszonyokon, a keskeny parcellák méretein nagyon nehéz változtatni, ezért a zártkerti övezetben maradt telkeken igen korlátozottan lehet lakóépületet építeni – kapcsolódott be a beszélgetésbe Nagyváradi Róbert osztályvezető-helyettes. Könnyítést jelentett ebben korábban, hogy ki lehetett venni az egész területet a zártkerti művelés alól, ami már két éve nem lehetséges. Tehát ahol megmaradt a kertes mezőgazdasági övezet, ott valóban sokkal nehezebb a lakásépítés. Ehelyett az a tendencia, hogy a tulajdonosok a régi gazdasági céllal használt épületeiket szeretnék átminősíttetni lakóépületté, kihasználva a lakás-felújítási pályázatok és lakáscélú hitelek lehetőségeit. CSOK-ot (családi otthonteremtési kedvezmény) viszont csak olyan új zárkerti ingatlan vásárlásakor lehet felvenni, ami már lakásként van nyilvántartva.

– A zártkertek ilyen mértékű beépülése egyedi arculatot kölcsönöz a városnak. Milyen előnyökről beszélhetünk még?

– Mindenképpen pozitívumnak tekinthetjük azt, hogy a régi-új tulajdonosok, ha fel is hagytak a hagyományos szőlőműveléssel, gondozzák a földjeiket. Egyre kevesebb az elhanyagolt terület. A kiköltözés egyébiránt bevett gyakorlattá vált a lakásgondok megoldására, hiszen építkezni akkor tudnak a legtöbben, ha van már telkük. Egy házépítés költségének finanszírozását nagyon megnehezítheti az, ha a telek vásárlására 10 millió forintot kell költeni. Mindazonáltal a zártkertekben is felmentek a telekárak, mert rendezettek területek. Nagy részükben teljes az infrastruktúra, mivel az önkormányzat kiépítette a közműveket. Az utakat is rendbe tette, hogy közlekedni tudjanak a tűzoltó- és a mentőautók. Az önkormányzat a szemétszállításról és a hóeltakarításról is gondoskodik. A lakóövezetekké minősített zártkertek szerves részeivé váltak Zalaegerszegnek az elmúlt évek alatt, ami valóban még különlegesebbé teszi a város megjelenését.