Széttáncolt cipellők a bábszínházban

A főpróba előtt sajtótájékoztatón számolt be a társulat az előadás részleteiről. A Széttáncolt cipellők rendezője és koreográfusa ezúttal egy házaspár: Kocsis Enikő és – a zalaegerszegi születésű, pályafutását a Zalai Táncegyüttesben kezdő – Fitos Dezső. (Mindketten Harangozó Gyula-díjas művészek.) A népmesét pedig Kocsis Rozi bábművész, rendező, a győri Vaskakas Bábszínház igazgatója alkalmazta színpadra.

Tavaszi előadását pótolja a társulat

Fitos Dezső feleségével, Kocsis Enikóvel rendezte az előadást

A sajtótájékoztatón Fitos Dezső elmondta: egy jól bejáratott csapattal hozták Zalaegerszegre az előadást, mely a győri bábszínházzal koprodukcióban készült. A díszlet Nagy Kovács Géza, a jelmez Michac Gábor, az előadást kísérő – főleg Kárpát-medencei népzenéken alapuló – muzsikák és hanghatások ifj. Csoóri Sándor munkáját dicsérik. A koreográfus-házaspár asszisztense pedig a Zalai Táncegyüttes jelenlegi vezetője, Kósa Ruben volt. A bemutatóra most viszonylag sok idő volt felkészülni: általában egy hónapig próbálnak a színészekkel, ám a járvány és a kényszerszünet miatt ebből majdnem fél év lett. A rendező hozzátette: nagyon jó volt a Griff-csapatával a munka, mert izgalmas volt látni, ahogy egy ponton összeér a táncművészet és a bábművészet. Ők mindig a táncból merítenek, és az válik történetté, míg a bábszínészek a szöveget transzformálják mozgássá. A néptánc elsajátítása nem könnyű, komoly fizikai munkát és koncentrációt igenyél, ám mivel a színészeknek jó a testtudata öröm volt a próba velük.

A szereplők részéről Szolnok Ágnes és Matola Norbert elárulta: a Széttáncolt cipellők egy másfajta darab, mint amit megszoktak, hiszen táncra épül, nem bábmozgatásra, ezért a próba is eltért a szokásostól. Mintha egy workshop lett volna, melyen a néptánc és a mozgásszínház a téma. Szolnok Ágnes hozzátette: nem idegen tőlük persze ez a művészeti ág sem, hiszen a bábművészet is testtudatot kíván. Addig nem tudja valaki jól mozgatni a bábot, amíg a saját mozdulatait/testét nem ismeri eléggé. De a néptáncos elemek mégis más koncentrációt és fizikai aktivitást igényeltek. (Mindenki fogyott is pár kilót.)

Táncra és mozgásra épül a mese színpadi adaptációja

Elhangzott: a történet (mely részben magyar népmesén részben pedig egy Grimm-mesén alapul) a népmesei hagyományokat követi. Adva van egy király, meg a három lánya, akiknek minden reggelre elkopik a cipellőjük. A király annak adja lányát és fele királyság, aki megfejti a titkot. Fitos Dezső elmondta, a történet többek között arról szól, hogy nem mindig az a jó, aki szép, és nem mindig az a rossz, aki csúnya. Nem kell mindennek és mindenkinek „bedőlni”. A gyerekek számára pedig különösen fontos, hogy megtanulják mindezt. Mint ahogy azt is, hogy önmagunk hibájából lehet és kell is tanulni, a család összetartó ereje pedig fontos. 

Szűcs István, a bábszínház igazgatója az újrainduló évaddal kapcsolatban jelezte: megérkezett az ózongenerátor, így biztonsággal el lehet hozni a gyerekeket a bábszínházba. Az előadások között ugyanis van lehetőségük a légtér fertőtlenítésére. Ezenkívül mindent folyamatosan tisztítanak, amihez a nézők hozzáérhetnek. A gyerekek pedig lázmérés után mehetnek csak be a nézőtérre. A jövőben növelik majd a hétvégi előadások számát, hogy ne csak iskolai/óvodai, hanem családi program keretében is el tudjanak menni a legkisebbek egy-egy előadásra.