Vezető hírek

A napokban jött ki a nyomdából a Magyarország madáratlasza című átfogó kiadvány, mely a hozzáértők 2014-2018 közötti megfigyeléseit rögzíti. A szerzők között zalaegerszegi elhivatott madarász is van, Gál Szabolcs, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának titkára, azaz a ritka fajokat is jól ismeri.

Zala 2030 – A jövő technológiái címmel szervezett innovációs konferenciát a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Innovation Week országos programsorozathoz csatlakozva a MeOut Group közreműködésével az Input Program keretében. A járműipari tesztpálya fogadóépületébe érkezőket a Pepper névre hallgató humanoid robot köszöntötte.

Őszi formák, színek, tájképekben és csendéletben címmel rendezett regionális festészet- és rajzversenyt az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. A pályázatot 7. és 8. osztályos diákok körében hirdették meg.

Négy helyszínen folytatódott a zalaegerszegi faültetési program. Mint ismert, a város ökoprogramjához több helyi vállalkozás is csatlakozott. Balaicz Zoltán polgármester 2019-ben hirdette meg a fásítási akciót, melynek célja kezdetben az volt, hogy néhány év alatt 5000 facsemetét helyezzenek ki a város különböző pontjaira.

A Pais Dezső utcában 19 férőhelyes parkoló építését kezdték meg, amelyre bruttó 19 millió forintos kormányzati támogatást fordít Zalaegerszeg önkormányzata a Kovács Károly Városépítő Programból. A landorhegyi városrész parkolóhelyeit bővítendően további 21 épül meg a szomszédos Madách utcában jövőre.

„Környezetvédelem és Én” címmel írt ki a zalaegerszegi önkormányzat pályázatot a tanév elején általános iskolások számára. Az eredményhirdetésre és az 50 legjobbnak ítélt alkotás kiállítására került sor a Városi Hangverseny és Kiállítóteremben november 11-én.

Ki védi meg a fákat? címmel rendezte meg legutóbbi összejövetelét a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. Az ülésen az épített környezetben lévő, főleg idősebb, ám értékes fákról, fasorokról, illetve a megbetegedett, veszélyessé váló példányokról esett szó. De az aktuális nagyberuházásokról is beszéltek, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy vajon mi lesz az építkezések környezetében lévő fák sorsa.

Egervár az elmúlt három évben igyekezett kihasználni a Magyar Falu Program adta lehetőségeket. Az önkormányzat és a civil szervezetek fáradozását eredmény is kísérte. Számokban kifejezve 116 millió forintot tett ki az ez idáig elnyert támogatás, amelyből többek között az Egervári Mesevár Óvoda és Mini Bölcsőde udvarának fejlesztését oldották meg. Átadásán az elmúlt három év sikeres pályázatait is összefoglalták.

Az idei színházi évad a plakát szerint vígjátékkal, valójában inkább iskoladrámával indul, de az vitathatatlan, hogy a szereplő színészek érettségének újabb, egyértelmű bizonyítékául szolgál.

A zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen hőszivattyús energetikai korszerűsítés kezdődött meg a Modern Városok Program keretében. A város önkormányzata bruttó 268 millió forintos beruházásában megvalósuló fejlesztés azt szolgálja, hogy 2024-re teljesen önfenntartó legyen a megyeszékhely és agglomerációját ellátó szennyvíztisztító telep.

A Deák Ferenc Technikumban (vagy korábbi nevén Deák SZKI-ban) eltöltött több évtizedes pedagógiai munkájáért elismerésben részesült Bubits Tünde magyar-ének szakos tanár, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője.

Mintha csak most lett volna a hatvanadik, a napokban meg már a 65. születésnapját ünnepelte Nagy Kálmán festőművész. Az évforduló alkalmából – akárcsak öt évvel ezelőtt – kiállítása nyílt a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

Az emberi történelem során először fordul elő, hogy a társadalom alapja nem a család, hanem egyre inkább az egyén kezd válni. Ilyen még nem történt, nincs rá tapasztalat és azt sem tudjuk, hova vezet majd. Az egyedül élésre szoktatás kezdődik már a különszobás, kulcsos gyerekekkel, aztán az egyre gyakoribbá váló válásokkal, a kitolódott életkorral.

Negyven éves a József Attila Városi Tagkönyvtár, és vele együtt természetesen a Keresztury Dezső VMK („leánykori nevén Városi Művelődési Központ) is. A két intézmény 1981 őszén ugyanabban a landorhegyi épületben kapott helyet.

A mai napon (november 5-én) lenne 65 esztendős Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművész, Zalaegerszeg posztumusz díszpolgára.

Rendhagyó módon évadzáró- és évadnyitó társulati ülést is tartott egy időben a Hevesi Sándor Színház vezetése. A furcsa helyzetet a járvány szülte, hiszen a tavalyi évadod csak most sikerült lezárnia a társulatnak, a befejezéssel viszont egy új is kezdődik.

A Landorhegyi 20–22. számú társasházak zöldövezetében, valamint a Kodály-parkban 15 új fát ültettek el a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete és a településrészi önkormányzat jóvoltából. A munkában lapátot, gereblyét kézbe fogva a Csány László Szakgimnázium diákjai is részt vettek.

Megemlékezést tartottak Zalaegerszegen az Ady utcai 56-os emlékműnél az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 65. évfordulóján, november 4-én.

Nehéz időszakon vannak túl, a járvány okozta egy év kihagyás után óvatosan térnek vissza az érdeklődők a bérletes rendezvényekre. Minderről Flaisz Gergő, a Keresztury ÁMK igazgatója beszélt a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben megtartott sajtótájékoztatón.