Párbeszédre van szükség a vállalkozásfejlesztési politikáról

A ránk váró gazdasági környezetben különösen fontos, hogy a kkv-k megerősödjenek
 

A sorozat zalaegerszegi rendezvényén a megszólalók egyetértettek abban, hogy a vállalkozások előtt álló legkomolyabb nehézségek között van az energiaválság és a munkaerőhiány. Utóbbit, valamint a hatékonyságbeli lemaradást elsősorban az oktatás, képzés komolyabb fejlesztésével lehet orvosolni – hangzott el a rendezvényt záró fórumon. 

Filippov Gábor

Zalaegerszeg adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által szervezett konzultációsorozat következő rendezvényének. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytat párbeszédet Magyarország legnagyobb független agytrösztje és a VOSZ. Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkájának eredményei így egész Magyarországon hasznosulhatnak, a cégvezetők visszajelzései pedig beépülhetnek a döntéshozók elé kerülő ajánlásokba. 

Az eseményen részt vett Vadvári Tibor alpolgármester és Sifter Rózsa főispán is. Az alpolgármester beszámolt a térségbeli fejlesztésekről, ezek között a Modern Városok Program keretében megvalósult és más, egészségügyi és oktatási intézményeket érintő intézményi beruházásokról. A város egyik legfontosabb fejlesztésének, az autóipari próbapályának komoly gazdaságélénkítő hatása is van. „Az információ megosztása, a tapasztalatcsere elengedhetetlen annak érdekében, hogy a megye vállalkozói megfelelő módon tudják munkájukat végezni.” – hangsúlyozta Sifter Rózsa. Ehhez kapcsolódóan szót ejtett a térségben zajló beruházásokat lehetővé tévő együttműködésekről is. 

A támogatáspolitika tanulságai
Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója előadásában a hazai vállalkozásfejlesztés-politika jellegzetességeiről beszélt. Az agytröszt most zajló kutatásának részeredményeit bemutató prezentációjából kiderült, hogy „Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbb a külföldi tulajdonú vállalatok támogatása - ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a támogatások pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz.” A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multinacionális cégekkel összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak

Stagnáló gazdaság, magas infláció, de válságállóbb munkaerőpiac jön
A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a vállalatoknak különösen fontos a tervezhetőség, a következő hónapok döntéseinek tényalapú előkészítése. Ebben nyújtott segítséget az eseményen az Egyensúly Intézet azzal, hogy ismertette a magyar és globális gazdaság kilátásait. Az agytröszt vezető közgazdásza, Ifj. Becsey Zsolt rámutatott, hogy a következő néhány negyedévben a növekvő árak miatt hatékony lakossági és vállalati alkalmazkodásra lesz szükség. Az infláció nem csupán idén, hanem jövőre is magas maradhat, és 2023-ban már várhatóan reáljövedelem-csökkenést is eredményez. Ugyanakkor tömeges leépítésekre, jelentős munkanélküliségre nem számít a szakember. 
Összességében a gazdaság szereplői nem fogják tudni ideiglenes megoldásokkal átvészelni a következő hónapokat, sőt akár éveket. Főként az energiabeszerzéseket tekintve kell felkészülni a környezet tartós megváltozására. 

Balogh Ádám

Objektív kép a vállalkozásoknak
Az erős gazdaság alapját az erős vállalkozások jelentik, mondta el az eseményen Balogh Ádám, a VOSZ megyei elnöke. „A sikeres stratégiaalkotás alapjául pedig az informálódás, az alapadatok, a gazdasági környezet ismerete, a tendenciák felismerése szolgálnak, ahogyan az érdekképviseleti munka megalapozását is mindezek, valamint a vállalkozókkal folytatott párbeszéd, a véleményük alapján kidolgozott javaslatok adják.” 

A vállalkozók véleménye
Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója moderált. A beszélgetés során a vállalkozók beszéltek az idei év sikereiről is, ám kiemelték az energiaárak, a munkaerőhiány, az exportpiacok szűkülése és a beszerzési problémák okozta előttük álló nehézségeket is. Mindezek mellett a hatékonyság is elmarad a kívánt szinttől. Ez a folyamat pedig önmagát erősíti: a képzett szakembereknek a hazai kkv-szektor a kisebb hatékonyság miatt sem tud elegendő bért fizetni, ami elvándorláshoz, ez pedig tovább romló hatékonysághoz vezet. A vállalkozók elmondása szerint a szakképzésben tanított ismeretek évtizedekkel maradnak el a gyakorlattól. A hatékonyság javításához magas szintű szakemberképzésre és a képzett munkaerő megtartására együtt van szükség. A jól elköltött, megfelelően felhasznált támogatások nagyon sokat segítenek ezeknek a területeknek a fejlesztésében, ezzel pedig a versenyhátrány leküzdésében.