Hogyan védjük magunkat az álhírek áradatával szemben?

100 emberből mindössze 34 képes felismerni az álhírt; hogy megvédjük magunkat fontos a kritikai érzék, a kételkedés, a kérdésfelvetés

Az szinte senkinek nem újdonság, hogy egy átlagos felhasználó naponta több száz információval találkozik az Interneten. De vajon mennyire megbízhatóak az online oldalakról, közösségi médiából felénk áramló hírek? A szakemberek szerint az álhírek és a dezinformációk elárasztanak minket, és egyre nehezebb megkülönböztetni az igazat a hamistól; pláne, hogy már nem csak az ember, hanem a mesterséges intelligencia (A.I.) is képes szöveges tartalmakat és képeket generálni. (A képről pedig még többször hisszük azt, hogy valóság, mint a szövegről. Pedig már semeddig sem tart hamis képeket, videókat előállítani valódi személyekről, pusztán manipulatív céllal.) Innentől még fontosabb beszélni arról, hogy elkerülhetjük-e egyáltalán a félretájékoztatás és miképp küzdhetünk a dezinformáció ellen?

Aczél Petra többek között elmondta: napjainkban hatalmas kommunikációs szennyezés vesz minket körül. Agyunkat folyamatosan bombázzák a(z) (ál)hírekkel. Az információknak viszont körülbelül 5-10 százaléka értékes számunkra. Az információs túlterheltségtől nem okosabbak és válogatósabbak, hanem egyre zsibbadtabbak, érdektelenebbek leszünk. Így egyre inkább fel akarják kelteni a figyelmünket hangzatos címekkel, sztorikkal. A kutatások szerint az internethasználók már 70 százalékban a közösségi médiából tájékozódnak. Itt sokkal gyorsabban terjednek a hírek, emellett a felhasználó részese is lehet a folyamatnak, hiszen ő maga is gyárthat tartalmat, hozzászólhat egy-egy témához, beszélhet róla, vagyis bevonódhat. Emiatt könnyebben is hisz az itt megjelenő híreknek, képeknek. 

Az interaktív előadáson néhány kivetített hír kapcsán maguk a hallgatók is kipróbálhatták, hogy mennyire jók a hazugság kiszűrésében. Nos, sokszor még a tanult, magabiztos embereknek sem könnyű megkülönböztetni az álhírt a valóditól. (Az általa idézett kutatások szerint 100 emberből mindössze 34 képes felismerni az álhírt.) A szakember azt tanácsolja, hogy próbáljunk minden hír kapcsán feltenni magunkban egy jó kérdést az adott témára vonatkozóan. Ez sokszor segít, hogy kicsit „hátrébb lépjünk” és kívülállóként nézzünk az adott cikkre, képre, információra.

Egy nemzetközi kutatás szerint az emberek többsége ma már egyértelműen fél attól, hogy az álhírek globális fenyegetettséget jelentenek. Aczél Petra szerint a tudás, a műveltség, a kritikai érzek, a kérdések felvetése és a kisebb érzelmesség sokat segít abban, hogy ne tévesszenek meg minket a hírek. Az ijedség, a szorongás és a harag kiviszi az agyból a vért, így nemcsak gyorsabban reagálunk (akár kommentben) egy-egy információra, hanem annál megtéveszthetőbbek is leszünk. Mindig nézzük meg a hír forrását, hogy ki a szerző, ki osztotta meg a cikket és mi a hír keletkezési dátuma. Azt is tekintsük át, hogy az adott oldalon mennyi a reklám, és milyen egyéb hivatkozások, linkek vannak rajta. Mi a fő üzenete a cikknek. Ha túlságosan elfogult valamilyen irányban, vagy zagyva, akkor gyanakodjunk. Igen, ez a kutatómunka, utánajárás egy időigényes folyamat, de megéri, mert kevésbé leszünk manipulálhatók. 

A kommunikációkutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a felmérések szerint az emberek a mai napig jobban bíznak a hagyományos médiában (újság, rádió, televízió), mint az Internetben, mert a régebb óta fennálló, tartós dolgokat értékesebbnek hisszük. De ez is öncsalás, hiszen ezek a csatornák (és az ezeken látott, olvasott tartalmak) is sokszor megtévesztenek, hamis információkkal bombáznak minket. Itt is úgy védekezhetünk, ha kételkedünk. Legyen bennünk ellenállás, ne higgyünk el egyből mindent, inkább kutassunk fel más forrásokat is egy-egy minket érdeklő témában – hangsúlyozta az előadó.