Büntetni kellene a lassú vezetőket?

– A KRESZ kimondja: „nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza” – válaszol felvetésünkre Anti András rendőr alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. – Konkrét szabályozás azonban nincs arról, mi tekinthető indokolatlanul lassú haladásnak. Véleményem szerint figyelembe kell venni az adott forgalmi szituációt, és azt, hogy a haladási sebesség megválasztása emberfüggő. Tehát, ami az egyiknek lassúnak tűnik, az a másiknak normális sebesség.

A megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjét kérdeztük

– Felmerült, hogy büntetni kellene a lassú haladókat, ahogy a gyorshajtókat?

– Gyakorlatilag lehetne szankcionálni, miután KRESZ-szabályba ütközik, ugyanakkor ennek tényét elég tág határok között lehetne csak megállapítani. Természetesen olyan szabályozás sem létezik, amely szerint mindig a megengedett legnagyobb sebességre kellene törekedni. A közlekedőknek ellenben mindig az adott forgalmi, időjárási, látási és útviszonyokat kell figyelembe venniük. Nem árt észben tartani azt sem, hogy az úton nem egyedül vagyunk, ezért a jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy bármely váratlan akadály előtt meg tudjunk állni. Példának okáért a lassú haladásnak valamilyen oka is lehet. Persze, ha megfelelőek a körülmények, fel lehet venni a forgalom ritmusának megfelelő sebességet, természetesen a megengedett sebességhatárokon belül.

– Melyik veszélyesebb, a lassú haladás vagy a gyorshajtás?

– A lassú haladásra agresszívan reagálva gyakorta hirtelen előzésbe kezdenek a járművezetők, ami egy hosszabb feltorlodótt sornál rendkívül veszélyes manőver. Hiába érezzük lassúnak egy adott útszakasz sebességét, a baleset bekövetkezése illetve végkifejlete akár 4-5 kilométer/órás sebességkülönbségen is múlhat. Sokan gondolják azt, hogy teljesen jól és magabiztosan tudnak vezetni, és nem szükséges kellő figyelemmel lenniük a közlekedés többi résztvevője iránt, de ezt a magatartásukat a bekövetkezett súlyos, akár halálos balesetek sokszor megcáfolják. S ez az állítás igaz a gyorshajtókra is.

A megyében az elmúlt évhez képest közel tíz százalékkal csökkent a gyorshajtás okozta balesetek száma idén augusztusig, de így is az első helyen áll az okok között. A gyorshajtás egyébiránt mindenütt előfordul lakott területen és azon kívül is. A közelmúltban állítottunk üzembe egy úgynevezett lopakodó autót, melynek fedélzeti kamerái folyamatosan figyelik a forgalmat, így a gyorshajtást is. Ha szabálysértést észlelnek, megkülönböztető jelzést használatával megállítják az autóst. Vita ritkán fordul elő, hiszen a kamerák rögzítik a szabálytalanság tényét. Ellenőrzik többek között, hogy az utasok körözés alatt állnak-e, vagy fogyasztottak-e szeszes italt.

– Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett balesetek száma milyen tendenciát mutat?

– A baleseti okok tekintetében az ittas vezetés is visszatérő probléma. Idén még határozottabban lépünk fel az ittas vezetőkkel szemben. Korábban is voltak célirányos ellenőrzéseink, de ezek most szinte folyamatosak. Végeztünk egy felmérést, melyik napszakban fordul elő leggyakrabban az ittas vezetés. A 24 órát délelőtti, délutáni, esti, éjszakai részre osztottuk, és sajnos azt tapasztaltuk, hogy minimális különbségek vannak ezen időszakok között – zárta a beszélgetést Anti András.

(A két „autós” kép illusztráció.)