Fenntarthatóság és új attrakciók

A tanácskozáson – melyet Tolvaj Márta alpolgármester nyitott meg, ismertetve a város turisztikai koncepcióját, s benne a falumúzeum szerepét – szó esett többek között a szabadtéri múzeumok szakmai hitelességéről (Cseri Miklós, a Szentendrei Skanzen vezetője), a fogyatékkal élő látogatók kiszolgálásáról (Ewa Mankowska, a Krosnoi Kézműves Múzeum vezetője) és az épített örökség megőrzéséről is (a PTE Műszaki és Informatika Kara három szakértőjének jóvoltából).

A konferencia egyik kiemelt témája volt továbbá a Göcseji Falumúzeum tervezett bővítése, mely már évek óta napirenden van. Nem véletlen, hogy immár harmadik alkalommal szerveztek szakmai tanácskozást a témában.

Varjú András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője, a fejlesztés egyik koordinátora előadását megelőzően lapunknak úgy nyilatkozott: a konferencia témái a múzeumi jövő biztonságát és a skanzenek fenntarthatóságát feszegetik; legyen szó tűzvédelemről, vagy az épületek megőrzéséről. A fenntarthatóság persze gazdasági oldalról nézve is fontos, hiszen hiába a nagyarányú fejlesztés, ha utána az intézményt nem tudják megtölteni tartalommal.

Az osztályvezető „A Göcseji Falumúzeum fejlesztése és kapcsolódásai Zalaegerszeg más fejlesztési projektjeihez" című előadásában arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a Zala folyó revitalizációjára és a kerékpárutak bővítésére irányuló városi elképzeléseket összekötni a skanzen jövőjével. Szerinte ugyanis komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy ha a Zala-holtág fejlesztési terveit összekapcsolják a skanzen megújításával. Annál is inkább, mert a projekt részeként a falumúzeumnak egy új bejárata is nyílna, mégpedig a Finnugor Néprajzi Park felöli részen, az pedig épp szomszédos lesz az újjáélesztett holtággal, illetve az oda épülő új köztéri létesítményekkel.

Varjú András kérdésükre elmondta: még folynak a tárgyalások arról, hogy a kibővített, új épületekkel gazdagodott skanzenbe milyen látogatóbarát attrakciókat helyezzenek majd el, illetve milyen programokat szervezzenek. A fejlesztés ugyanis önmagában kevés, az új skanzent élettel is meg kell tölteni. A 21. század turistáit, látogatóit nem könnyű feladat bevonzani egy olyan intézménybe, mely a régmúlt időket eleveníti fel. Szerencsére azonban mind Szentendrén, mind a lengyelországi, testvérváros Krosnoban vannak pozitív példák, így érdemes egy-egy konferencia alkalmával tapasztalatot cserélni.

Annyi bizonyos, hogy az elképzelések szerint mintegy 1,5 milliárd forintból teljesen átalakulna a skanzen. Új fogadóépület létesülne, új, a 20. század közepének falusi életét reprezentáló épületekkel gazdagodna a múzeum. Jó néhány jelenlegi ház pedig áthelyezésre kerülne az észszerűség jegyében. Mindezekről Laurencsik Tamás, a skanezn fejlesztési terveit készítő pécsi cég képviselője beszélt előadásában.

A Göcseji Falumúzeum fejlesztése a legkorábban jövő tavasszal indulhat el. A közgyűlés szeptember 15-i ülésén dönt a forrást biztosító TOP-pályázathoz szükséges támogatási kérelem benyújtásáról.