A ruhátlanságtól az alapkosztümig

Az egykori állandó kiállítás termeinek egy része romkocsmává alakult, ahol különböző koncertekkel, valamint slam-poetry esttel szórakoztatták a közönséget. A tér másik felében pedig divattörténeti kiállítás-, előadás és divatbemutató is zajlott. Ez utóbbin a Munkácsy-iskola diákjainak kreációit vonultatták fel. A földszinti Kisfaludi terem előbb a mesekedvelők, majd a táncosok találkozóhelye lett. Mindeközben kvízjátékon, előadásokon, Béres Katalin történész jóvoltából éjszakai sétán, dr. Kostyál László művészettörténész vezetésével pedig freskó-kiránduláson is részt vehettek az érdeklődők.

Változatos programok a Múzeumok éjszakáján

Aktkiállítás - a ruhátlanság művészi megjelenítése

Az időszaki kiállítóteremben Aktok a múzeumban címmel nyílt egy tárlat, mely az intézmény különböző gyűjteményeiből válogatta ki az egyes korszakokra jellemző aktábrázolásokat. A neolitikum termékenységi szobrocskáitól kezdve, egészen az 1970-es, ’80-as évek, ruhátlan nőket ábrázoló kártyanaptáraiig. A kiállításon természetesen több ismert festő- és szobrászművész alkotása is jelen volt. Így például Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Németh János, Fischer György művei, vagy Frank Frigyes, Benyó Ildikó festményei is bemutatásra kerültek.

A Munkácsy-iskola diákjainak kollekciója a kifutón

Mint az a tárlat kísérőszövegéből kiderül: az akt szót a 19. századi német festők kezdték használni a ruhátlan emberi test kifejezésére. Maguk az aktábrázolások persze ennél sokkal régebbi időkig nyúlnak vissza. A ruhátlanság legősibb formája a termékenységi kultuszokhoz kapcsolódott; eleinte csak női testek, torzók jelentek meg. A görög, majd római művészetben az emberi test esztétikumát hangsúlyozták ki, de az ábrázolások fokozatosan erotikus töltetet is kaptak. A keresztény középkor erkölcsi szigora csak a legszükségesebb esetben – és mindenféle érzéki utalás nélkül – tűrte el a mezítelenséget (például paradicsomi jelenet). Ez a szigor majd a reneszánsz kortól csökkent. Az aktábrázolások aztán a 19. századra váltak önálló műfajjá a képzőművészetben. A ruhátlanság azóta is fontos eszköze a művészetnek, de nemcsak erotikus tartalmak, vagy a női/férfi test szépségének/erejének kifejezésére szolgál. Hiszen az ártatlanságot, szegénységet, kiüresedést, romlottságot, megalázottságot éppúgy megjeleníthetjük általa.

Romkocsmahangulat

A Múzeumok éjszakáján a ruhátlanságtól egészen a legújabb divathóbortokig is eljuthatott a látogató. Stílus és ember címmel Daday Leonóra, a kompetens női öltözködés szakértője tartott előadást, melynek során divattörténetről és számos aktualitásról is szó esett. A szakértő szerint napjainkban egyre inkább fontos, hogy a nők tudatosan válasszák ki, hogy hová, milyen alkalomra, mit vesznek fel. Azt vallja, hogy ne elsősorban a divat, hanem a stílusunk, egyéniségünk, testalkatunk legyen a befolyásoló ruhavásárláskor. Vagyis az aktuális divatból válasszuk ki azt, ami a legjobban illik hozzánk, amit a legjobban tudunk hasznosítani.

Daday Leonóra stíluskommunikátor

A stíluskommunikátor szerint azt is mindig mérlegeljük, hogy „hölgyszerepben”, vagy „tanult női szerepben” indulunk-e valahová, a kettő ugyanis eltérő öltözéket kíván. Az előbbi esetben nőként veszünk részt valamely eseményen (bál, estély, randevú), az utóbbi viszont munkához, tanuláshoz kötődő szituációt feltételez. Tárgyaláson, vizsgahelyzetben pedig nem célszerű nőiségünket túlzottan hangsúlyozni. Vagyis ilyenkor egy egyszerűbb vonalvezetésű alapkosztümöt, vagy kevésbé díszes, mintás ruhát válasszunk. A virágminta például most nagyon divatos, ám az ilyen típusú szoknyák, felsők, egész ruhák mégis inkább szabadidős ruhadarabok. Nem üzleti tárgyalásra, vagy irodába valók. A szakértő szerint az alapkosztüm azért is fontos, mert az alsó és felső részét más-más ruhadarabokkal kombinálva, gyakorlatilag a hét minden napján hordható. Mégsem lesz unalmas viselet.

Az üressé vált kiállítótérben graffitizni is lehetett

A hagyományokhoz híven az idei múzeumi éjszaka programjaiba is bekapcsolódott a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum is. Az érdeklődők az ötvenes-hatvanas évek könyveivel és zenéivel ismerkedhettek, bűnmegelőzési filmet nézhettek, de kincskeresés is várta a közönséget.