A könyvtár, mint közösségi hely

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által szervezett szakmai napon hangzottak el a fenti megállapítások. A fővárosból és Zala megyéből érkezett előadók a rendezvényen többek között arról értekeztek, hogy hogyan tudják a könyvtárosok az online marketinget tudatosan használni, miképp lehetne bővíteni az olvasóközönséggel a kapcsolatot és hogyan válhatnak az intézmények 21. századi közösségi terekké.

Szakmai nap a 21. század kihívásairól

Farkas Ferenc, Kiss Gábor, Kovácsné Koreny Ágnes és Lélek Viktor a szakmai napon

Mint az Kiss Gábor könyvtárigazgató a résztvevőket köszöntve elmondta: immár régi hagyomány, hogy az őszi időszakban előadásokkal egybekötött továbbképzésre várják a kollégákat. Szakmai napra nemcsak Zalaegerszegen, hanem Nagykanizsán is sor kerül, hogy a lehető legtöbb Zala megyében tevékenykedő könyvtárost sikerüljön elérniük. Minden évben aktuális témát választanak: igyekeznek olyan kérdéseket megvitatni, amik kihívás elé állítják a könyvtárakat. A tudatos marketing kidolgozása és a „folyamatos jelenlétre” való törekvés most épp ilyen. Az igazgató szerint a különböző kulturális szolgáltató intézmények között verseny van; annál is inkább, mert mindenki hasonló célcsoportok megszólítására játszik, ráadásul nagyjából ugyanabban az időintervallumban szerveződnek a programok. A könyvtáraknak ezért jól kell megfogalmazniuk az üzeneteiket, ha azt szeretnék, hogy sikeresek legyenek a rendezvényeik.

Mint az a bevezetőből is kiderült, a könyvtáraknak ma már túl kell lépniük a hagyományos „kölcsönkönyvtári” funkción, és közösségi terekké kell válniuk. Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgató-helyettese előadásában skandináv és amerikai példák alapján kiemelte: a legfrissebb felmérésekből az látszik, hogy azokban a könyvtárakban, ahol sikerült felújítani az épületet, modernizálni és többfunkcióssá tenni a belső tereket, ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma. Ugyanakkor az is igaz, hogy az emberek nem feltétlenül kölcsönzés céljából mennek, hanem sokkal inkább élményért, közösségi programokért.

A jövő tehát a közösségvezérelt könyvtáraké lesz, ahol többféle programmal, többféle korosztályt tudnak megszólítani. Oktatási tevékenység, kreatív foglalkozások, közönségtalálkozók, kulturális estek színesíthetik a repertoárt. Ebbe a koncepcióba az is belefér, hogy a könyvtárosok sokszor elhagyják az intézményt, és kimennek a terepre; vagyis olyan helyszínekre, ahol a potenciális célcsoportok elérhetők. Ma már egyre népszerűbb az úgynevezett pop up library kifejezés is, mely nagyjából annyit tesz, hogy a könyvtárak olyan helyeken tűnnek fel néhány polcnyi könyvvel, és kisebb programmal, ahol arra aktuálisan igény van. Például nyaranta a strandokon, parkokban.

Az előadó ugyanakkor hozzátette: a hagyományos alapfunkciók megmaradnak. A tudományhoz, információhoz, kultúrához való hozzáférést biztosítaniuk kell. De egy sokfunkciós, integratív és komplex intézménnyé kell válniuk a könyvtáraknak, ahol a közösségfejlesztés az egyik legfontosabb cél.

A szakmai napon további előadások hangzottak el a fenti témákban. Lélek Viktor hálózati kommunikátor például az online kommunikációról, Farkas Ferenc FSZEK projektirodájának szakmai vezetője a digitális könyvtári marketingeszközökről, Joós Attila webfejlesztő pedig az online felületek hatékonyságáról; a megosztások, lájkok szerepéről beszélt.