Győzött 1956 igazsága

Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján

A polgármester a zalaegerszegi történésekkel folytatta. Mint mondta, az október 23-án Budapesten kitört forradalom hulláma 26-án ért el a városba, amikor a reggeli órákban tüntetni kezdtek a fiatalok. A tömeg hamarosan több ezresre duzzadt, és a megyei tanácshoz, majd a vasútállomás előtti térre vonultak, ahol ledöntötték a kommunista diktatúrát és elnyomást jelképező, 1955-ben avatott felszabadulási emlékművet. Innen indultak kiszabadítani az ÁVH-székházból a foglyokat. Délután újabb tüntetés kezdődött itt, az Ady utcai pártbizottság előtt. A tüntetők Dénes István első titkár lemondását követelték. Ekkor rálőttek a tömegre a pártházból, Németh Imrét és Telenkó Jánost halálos találat érte, több tucat ember megsebesült.

Felidézte, hogy a forradalmárok által ledöntött emlékművet a szabadságharc leverése után, 1957-ben visszaállították a kommunisták, a rendszerváltoztatás után is a helyén maradt. Csak 27 évvel később, 2017-ben bontották el, amikor egy szép, vésett feliratú hatalmas kőtábla került elő.

„A Kárpátoktul le az Al-Dunáig   Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával   Áll a viharban maga a magyar.”

Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének első sorai álltak rajta, melyek akár a vérbe fojtott 1956-os magyar szabadságharcról is szólhatnának. Amikor a diktatúra éveiben fejet hajtottak a kommunista vezetők a megszálló szovjet csapatok emlékművénél, titokban, a dombormű belsejében ott voltak ezek a sorok, mint ahogy a magyar lelkekben is titokban tovább élt 1956 eszméje, hangsúlyozta a polgármester.

Azzal folytatta, hogy a mai generációnak erőt kell meríteni a múltból, hogy megvalósuljon mindaz, amit eleink akartak, amiről álmodtak 1956-ban. Sajnos az ő álmuk 1956. november 4-én, a szabadságharc vérbe fojtásával szertefoszlott. A zsarnokságot jelképező és napokkal korábban lehullott vörös csillagok rövidesen visszakerültek a korábbi helyükre. A felkelő hősöket köztörvényes bűnözőkként emlegették és kíméletlenül leszámoltak velük. A hatalom mindent megtett, hogy október 23-át és a szabadságot elfeledjék az emberek. Az elvett szabadságért cserébe viszonylagos jólétet próbáltak teremteni a jövő árán, a mi jövőnk árán, az általuk gyűlölt nyugattól felvett kölcsönökkel.

Ám az igazság igazság marad, ha a föld mélyére temetik is, ha elhallgatják, és akkor is, ha valaki nem akar tudomást venni róla. Ezért győzött végül mégis 1956! Persze jöhetnek még kemény idők és nehéz kihívások. De egyszer úgyis véget érnek és mi, magyar emberek, mi Zalaegerszeg polgárai akkor is itt leszünk. Mert a kemény idők sohasem olyan kitartóak, mint a kemény emberek – szögezte le végül Balaicz Zoltán.

Elhangzott, hogy a feliratos kőtáblát a budapesti Kossuth szoborcsoport 1951-es szétbontása után használta fel Mikus Sándor szobrászművész a zalaegerszegi emlékmű elkészítésekor, de maga sem gondolta, hogy Petőfi idézete mennyire aktuális lesz majd! Mindenesetre ez is 1956 egy érdekes zalaegerszegi mozzanata, így a megtalált kőtábla a múzeum megújuló várostörténeti kiállításának része lesz.

A rendezvényen közreműködött Pál Krisztina énekes, aki többek között az EAST zenekar '56 című dalát adta elő. Ticz András színművész Kiss Dénes: Velünk vagy ellenünk című versét szavalta el.