Egymás között a cukorbetegségről

XV. Gyermekdiabetes Nap Zalaegerszegen

A Zala Megyei Szent Rafael Kórház gyermekosztályának gyermek­diabetológiai gondozója valamint a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány vállalta magára a szervezést. A Kölcsey Ferenc Gimnázium adott helyet rendezvénynek, melyen ez alkalommal is az országban élő cukorbeteg gyermekek, szüleik és gondozó orvosaik találkozhattak egymással. A megnyitón Balaicz Zoltán polgármester, dr. Halász Gabriella, a megyei kórház főigazgatója, valamint dr. Gárdos László osztályvezető főorvos köszöntötte az egybegyűlteket.

A gyerekeket játékos vetélkedők és kézműves foglalkozások várták. A program részeként kerekasztal-beszélgetést is folytattak, melyen országos klinikák gyermek diabetológusai tájékoztatták a szülőket a jelenlegi kezelési eljárásokról, illetve válaszoltak feltett kérdéseikre. Az egyik kérdés a glükóz szenzorokra irányult, ami kiváltja a napi akár 12 alkalmi ujjbegyszúrást. Ahogy elhangzott, ebből az egyik külföldről beszerezhető típus 500 ezer forintba is kerül évente. Dr. Körner Anna, a Gyermekdiabetes Szekció elnöke válaszában elmondta, hogy december 18-án megjelent rendelet szerint idén január elsejétől a vércukorszint mérésére szolgáló egy bizonyos szenzor támogatása normatívvá válik. Ez az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek esetében 98, míg a felnőtteknél 80 százalékos támogatást jelent.

A kerekasztal-beszélgetést dr. Buzogány Mária, a zalaegerszegi kórház gyermekosztályának diabetológus főorvosa vezette. Érdeklődésünkre elmondta, a megyei diabetológiai gondozóban a 75-80 gyereket kísérnek figyelemmel. Ők valamennyien 1-es típusú diabétesszel küzdenek, mely betegség abból adódik, hogy leáll a hasnyálmirigy inzulin-termelő funkciója. Ez egy autoimmun betegség, amelynek több oka is lehet. Jelenleg nem tudják pontosan, mi váltja ki azt, hogy a szervezet saját inzulintermelő sejtjei ellen fordul. Mint mondta, nem véletlen, hogy többnyire az őszi-téli hónapokban jelentkezik, mert akkor vannak a hasmenéses, vírusos betegségek. Tehát bizonyos vírusoknak, mint antigéneknek, provokatív szerepe lehet kialakulásában. Korábban a 14-15 éves gyerekeknél jelentkezett nagyobb számban a cukorbetegség, mostanság egyre fiatalabb korban. Az utóbbi években az is megfigyelhető, hogy a fiúk egy-két százalékban jobban érintettek.

Mint mondta, mikor kialszik a hasnyálmirigy, nincs olyan terápia jelenleg, amivel visszaadható lenne funkciója, ezért élethosszig inzulinra és annak megfelelő szénhidrátbevitelre van szükség. A főorvosnő úgy vélekedett, ennek ellenére eljöhet az az idő, amikor nem lesz szükség inzulinra. Ha azt vesszük, hogy 1922-ben adták be az első inzulint állatok hasnyálmirigyéből porított formában, akkor talán nincs messze az a kutatási eredmény, ami ezt az autoimmun folyamatot helyére teszi, és így gyógyíthatóvá válik a hasnyálmirigy, fogalmazott.

* * *

1922. január 11-én kapta meg az akkor már végleg legyengült 14 éves cukorbeteg Leonhardt Thompson az első életmentő inzulininjekciót. Az eltelt közel 100 év alatt az orvostudomány eljutott az állati eredetű inzulintól a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melynek köszönhetően jelentősen javulhatott a betegek életminősége a szövődmények kockázatának minimalizálódása mellett. Megtudtuk azt is, hogy a mintegy 100 évvel ezelőtti esemény emlékére 1997-ben, Szombathelyen dr. Szabó László főorvos szervezte meg az első gyermekdiabetes napot. A kezdeményezés nyomán 2006 januárjától a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermekdiabetes Szekciója évente országos méretű rendezvénnyel emlékezik meg erről a napról, melynek idén Zalaegerszeg adott otthont január 11-én.