2024.11.23., szombat - Kelemen, KlementinaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Deáki értékrend: jogszerűség, igazságosság

2016. október 18. kedd, 15:43
Szerző: Antal Lívia Fotó: AL
Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad. Deák Ferenc életművét, történelmi szerepét – saját gondolatával – talán így lehetne tömören összefoglalni.

Deák Ferenc születésének 213. évfordulóján fogalmazott így dr. Sorok Norbert Söjtörön. Október 17-én a település önkormányzata ünnepséggel emlékezett meg nagy szülöttéről, melyen a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke osztotta meg gondolatait a „Haza bölcse” zalai életútjáról, büntetőjogi munkásságáról és igazságügyi miniszteri tevékenységéről.

Megemlékezés Söjtörön

Többek között elmondta: Deák 1833 májusában csatlakozott az Alsóház politikai küzdelmeihez, a jobbágyfelszabadítás, a lengyelkérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává vált. Első alsóházi indítványában botbüntetés eltörlését javasolta, melyben csak részleges sikert ért el. Első hatalomellenes felszólalásában az emberiség legszebb jussait, a személyi és vagyoni bátorságot követelte a jobbágyok számára. Deák első megyei beszédében a halálbüntetés ellen emelt szót, s ezen álláspontja mellett haláláig kitartott.

„Ha szabadok akarunk lenni, legyünk igazságosak” – mondta Deák, aki megnyilatkozásaiban mindig az igazságos jogot kereste, és csak a jogszerű hatalmat fogadta el. Nem fogadta el a lekötelező tisztségeket. Máig talán az egyetlen politikus, akinek a császár sem adhatott semmit. Jogismerete páratlan volt, rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően bárhol felüthették előtte a Corpus Jurist, az elkezdett latin szöveget folytatni tudta.

Az új büntetőtörvénykönyv kidolgozásában is szerepet vállalt, a törvényjavaslatok közül az anyagi jogit szokás Deák-féle btk.-nak nevezni. Harcolt a nemesi adófizetésért, melynek bevezetését 1843. áprilisi zalaegerszegi közgyűlésén a felheccelt és leitatott kortesek leszavazták, ezzel lehetetlenné tették Deák Ferenc számára, hogy elvállalja Zala országgyűlési képviseletét. Ugyanakkor Deák vezetésével mintegy 220 zalai nemes önkéntes adózást vállalt.

A politikus az 1847–48-as országgyűlésen újfent nem vállalta a követi megbízatást, 1848 márciusában azonban – a forradalmi események nyomán – visszatért a nagypolitikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett. Ekkor született meg az első sajtótörvény, a cenzúramentes sajtóközlés lehetősége. Deák úgy vélekedett: „Ha tőlem függne, csak egy mondatból állna a sajtótörvény: Hazudni pedig nem szabad.”

A szabadságharc leverését követően Deák elérte, hogy az uralkodó – gróf Andrássy Gyula vezetésével – felelős magyar kormányt nevezzen ki, mely az 1867. évi XII. törvénycikkellyel aztán törvényerőre emelte az elmúlt évek tárgyalásainak gyümölcsét. A „Haza bölcsének” erőfeszítései nyomán megszületett a dualista rendszer, mely ugyan a had- és pénzügyek terén is „engedett a negyvennyolcból”, ezzel együtt azonban biztosította Magyarország modernizációjának és felzárkózásának a törvényi kereteit.

Deák örökségét hét település is magáénak vallhatja Zala megyében. Az ünnepségen ezen települések polgármesterei is részt vettek, valamint Könyves Gábor, Söjtör polgármestere mellett koszorút helyeztek el Deák Ferenc szülőházánál. Az ünnepi műsorban a helyi általános iskolások, valamint a Söjtöri Népdalkör Egyesület tagjai közreműködtek. A koszorúzást követően a parkban két fát ültettek el a megemlékezők.

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK