Vezető hírek

Szerenád a pózvai Covid-osztály előtt

2020. május 27. szerda, 17:51

Szerző: Bánfi Kati; Fotó: B.K.

Címkék: Bánfi Kati, Griff Bábszínház, Jótékonyság, Koronavírus, Pózvai nappali kórház

Akkor is szeretsz majd engem, ha az erkély lesz a Grand Canyonod?” hangzott el a köszönőműsorban Lackfi János verse is. S a költői kérdésre ma már tudjuk a választ, igen, emberfeletti módon álltak a betegek mellé, akiknek még az erkély is luxus kategóriába került: az egészségügyi dolgozók.

Dupla nehézség volt ez a pózvai kórházban, ahová a szomszédos szociális otthonból érkező ápoltak alapbetegsége miatt még speciálisabb ellátásra volt szükség. A nagy feszültséggel és nagy tempóval járó időszak után kis könnyedséget szerettek volna vinni az intézmény életébe, ahol ilyen apropóból került sor az első szabadtéri rendezvényre.

Ajándékműsor köszönetképpen a külső-kórházban

A zene és a művészet is gyógyít elv mentén kezdte a szervezést dr. Paár Gabriella pszichiáter. Gyorsan partnerre talált a Wolf Produkció és a Griff Bábszínház tagjai között.

- Nagyon gyorsan kellett felállnia a speciális ápolást nyújtó pózvai Covid osztálynak. Nehézség volt, hogy az ápoltak elszakadtak a számukra biztonságot, kötődést jelentő gondozóktól (mivel ők is elkapták a betegséget), az ismerős környezettől. Nem értették, nehezen viselték a helyzetet, ahol „szkafanderszerű” védőruhában látta el őket az idegen ápoló személyzet. Nemcsak az itt dolgozónak volt nehéz ez, hanem a más osztályok munkatársainak is, hiszen az átcsoportosítások miatt emberhiánnyal kellett ellátni a szokásos feladatokat. Sokat segítettek a civilek. Így derült ki, hogy amikor egy hangfalnak köszönhetően zene szólalt meg a Covid osztályon, ez mennyit segített a napi monoton rutinban. Ezért is kértem meg a fellépésre régi ismeretség okán a Wolf Produkciót, illetve Turbuly Lilla költő közbenjárásával a Griff Bábszínházat, hiszen gyerekek is érintettek az itteni ellátásban. Közösen úgy gondoltuk, valami jót kéne adni, valami könnyedebbet, mint amiről az elmúlt hetek szóltak. Ölelésre nincs mód, de a zene is átölelhet, akkor is, ha csak a parkból hangzik fel, s az ablakból le lehet integetni.

Az integetés aztán kiegészült az elmúlt hetek egészségügyi ellátásához kapcsolt szív szimbólummal. A bábszínészek szíves performanszot mutattak be, s a kórház ablakából erre volt a válasz a kézzel formázott szív.

A testi-lelki egészséget támogató műsorban közreműködött még Takács Bálint gitárművész, Horváth Zsófia énekesnő, Tátrai Norbert Krisztián (vers) és Gerencsérné Varga Angéla geriátriai szakápoló, aki dr. Tóth Margit főorvos méltató szavait tolmácsolta. Köszöntőt mondott dr. Sebestyén Gábor a pszichiátriai osztály vezetője, Szűcs István, bábszínház igazgató és Nyisztor Krisztián kórházlelkész.

A lélekemelő műsor során az egész világ számára szólt a Hallelujah című dal, jelezve, hogy közösen éltük át ezt a nehéz helyzetet.

Az ajándékműsor végén Farkas Alexandra és a Szilinyi Arnold a Covid osztály előtt adott szerenádot. A fellépők elmondták, színpad nélkül ők is karanténban érzik maguk, s jólesett nekik a jótékonysági produkció.