Jövőkutatást végzett a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Párbeszéd az új gazdasági és társadalmi irányokról

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Széchenyi termében tartott sajtótájékoztatón a megye jövőjéről, a jövőkutatás eredményeiről és a gazdasági-társadalmi fejlődés lehetséges irányairól tájékoztatták a vármegye döntéshozóit. Kovács Dezső, a kamara elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy bemutassák a korábbi évek jövőkutatásainak és az ehhez kapcsolódó jövőműhelyeknek az eredményeit, különös tekintettel Zala megye gazdaságának jövőképére.

A bemutatón túl kiemelt cél volt a párbeszéd és az együttműködés elindítása a döntéshozókkal, és hosszú távon a jövőműhelyek közös munkájába való bevonásuk is. Meghívták a megye politikai vezetőit, országgyűlési képviselőket, a kormányhivatal vezetőjét, a megyei közgyűlés elnökét, valamint Zalaegerszeg és Nagykanizsa polgármestereit.

Kovács Dezső hangsúlyozta: Zala megye gazdasága az elmúlt harminc évben alapvetően átalakult, és jelenlegi helyzetében is még keresi az útját. Meggyőződésük szerint Zala nem ugyanazt a fejlődési utat fogja bejárni, mint Fejér vagy Győr-Moson-Sopron megye, hanem sajátos, önálló gazdasági pályára lép.

A jövőkutatás négy kulcsterületet – úgynevezett "pillért" – azonosított, amelyek mentén a megye fejlődése szervezhető. Ezek bemutatása után a további közös gondolkodás alapját is ezek fogják képezni a döntéshozókkal és a vállalkozásokkal egyaránt.

Az eseményen Farkas Szabolcs, a ZVKIK Szolgáltatói Tagozatának elnöke ismertette a tanulmány két tématerületét:

- A "Kék Zala" egyfajta mini Izlandként jelenik meg a tanulmányban, míg az "Erdőzöld Zala" a klímaváltozás hatására a toszkán tájhoz hasonló jövőbeni képet vetít előre- fogalmazott farkas Szabolcs.  Kiemelten foglalkoztak az édesvíz védelmével, használatával és újrahasznosításával, hiszen a víz a jövő stratégiai kincse lesz. Emellett új gazdasági lehetőségeket is feltártak, például a geotermia hasznosítását, amelynek területén Zala vármegyében már pilotprojektek indulnak.

Az "erdőzöld" örökség – a jelentős erdőterületek megőrzése – szintén komoly potenciált hordoz, különösen az ökoturizmus és az ehhez kapcsolódó iparágak fejlesztése szempontjából.

A harmadik és negyedik pillérről Molnár Ágota a kamara általános alelnöke tartott előadást a meghívottaknak, aki a "Gyermekközpontú Zala" és az "Intelligens, Digitális Zala" témákat mutatta be.

A "Zala-brand" kialakítása a cél

A "Gyermekközpontú Zala" kapcsán a demográfiai helyzetet, kiemelten Zalaegerszeg és Nagykanizsa városát is érintve elemezték. Molnár Ágota rámutatott: céljuk, hogy vonzó környezetet teremtsenek a fiatalok visszacsábítására, és elősegítsék az agyelszívás helyett az „agyvisszaszívás” folyamatát. A kiváló környezeti adottságok – mint a tiszta levegő és a nyugodt környezet – megfelelő alapot adhatnak innovatív közösségek és agytrösztök vonzására is.

Az "Intelligens, Digitális Zala" témája a digitális infrastruktúra fejlesztését célozza, amely közvetlenül érinti a gazdaságot és a jövő generációinak lehetőségeit. A cél egy olyan digitális környezet megteremtése, amelyben a fiatalok a mesterséges intelligencia és a digitalizáció adta előnyöket készségszinten sajátíthatják el, így helyben találhatják meg a jövőjüket. A kamara ezen a területen is aktív szerepet vállal, például pályaorientációs programokkal és digitális készségeket fejlesztő kezdeményezésekkel, mint a LEGO-program és versenyek szervezése.

Összefoglalásként Kovács Dezső elmondta: az alapvető céljuk az együttműködési szándék megerősítése volt, amely a rendezvény során egyértelművé vált. Hosszú távon egy jól azonosítható "Zala-brand" kialakítását tűzték ki célul, amely országos, sőt nemzetközi szinten is ismertté teheti a megye társadalmi és gazdasági közösségeit. A közös munkát jövőműhelyek keretében kívánják folytatni, a négy beazonosított pillérre építve, melybe a meghívott vezetők is delegálnak majd szakértőket.