Nőtt a horgászok száma, tervben a vízi suli

Családi programmá válik ez a sport

 Ebből a titulusból és főleg hozzáállásból a zalai ifjúság elsőként profitálhat.

- Az utóbbi évben megnőtt a horgászok száma, a nők és a gyerekek is egyre nagyobb számban vannak jelen a tagságban. Míg 20-30 évvel ezelőtt a horgász egy „önálló lény” volt, ma már egyre inkább családos programmá válik ez a sport. Ennek megfelelően változnak az igények, komfortosabb környezet a kívánság. A horgászaton belül is megjelentek újabb módszerek, irányzatok, mint például „A fogd meg és engedd vissza”, amikor is fogás után egyszerre visszaengedik a halakat a vízbe.

Komáromy Zsolt

- Milyen a zalai vízállomány?

- A horgászható vizek és a kifogható halak számában is jól állunk. A 47 egyesületet tömörítő megyei szövetség 14 vízterületen gazdálkodik, az egyesületek több, mint a fele saját horgászvizeit kezeli. Mindenhol ügyelünk a rendre, tisztaságra, védjük a halállományt és rendszeresen telepítünk is. Zalaegerszegen a Gébárti-tó és a Zala folyó a horgászterület. Mindkettőnek nagyon gazdag élővilága van, meglepően vadregényes helyekkel, különleges halállománnyal. A Zala folyó városok és falvak mellett elhaladó szakaszai is kiváló horgászhelyeket rejtenek, ahol a ragadozó halak horgászata további kihívások elé állítja a horgászokat. Az invazív, nem őshonos halfajok szinte minden vízterületen problémát jelentenek a megyén belül és országos szinten is.

- Igaz a szóbeszéd a Gébárti-tóban lévő óriási halakról?

- Igen, fogtak már ki itt 75 kilós harcsát, és több hatvan kiló felettit is, amiket visszaengedtek. De természetesen tartani nem kell tőlük, a halak is félnek az embertől. 

- A halak visszatelepítésének, pótlásának mértéke szerint milyen besorolású Magyarország?

- Európában az elsők között vagyunk, a környező országokban a magántavakon kívül szinte egyáltalán nem telepítenek természetes vizekbe halakat. Sőt valójában csak az édesvizekbe van visszatelepítés, a tengerekből sajnos csak halásznak és halásznak.

- Halfogyasztásban mégsem állunk ilyen jól.

- Az egészséges életmód és táplálkozás terén tényleg el vagyunk maradva, és az éves halfogyasztást a többszörösére kellene emelni. A halak húsa finom és egészséges, de az ára ennek is, mint minden másnak megemelkedett. Ezenfelül az üzemeltetés, a karbantartás, a halőrzés is nagyobb költséget jelent, amely miatt a horgászjegyek is drágultak a legkisebb vizektől a legnagyobbakig. Mindemellett az évek során nőtt a morál a horgászok között, jobban betartják az előírásokat, ritkább az orvhalászat, orvhorgászat, de a visszaesőket a jogszabályi környezet változásai miatt letöltendő szabadságvesztésre is lehet ítélni.

- Új elnökként vannak újításai?

- Van egy országos előírás, amit követni kell, főleg a közfeladatok ellátása, a foglakoztatás és a halgazdálkodás terén. De újításaim, ötleteim mindig vannak. Így kezdődött el tíz éve a hétvégi horgász suli, vagy a gyermeknaphoz köthető országos horgászversenyek programsorozat is. Nagy álmom az erdei iskolák mintájára, a vízi iskolák létrehozása, ahol egész évben lehetne tanítani a gyerekeknek ökológiai ismereteket, horgászatot, környezetvédelmet. Mindezeken túl a közösségépítést sem akarjuk feladni, hogy ne csak regisztrációról szóljon az egyesületi tevékenység, hanem egy valós civil szabadidős életről. Reméljük, hogy az elmúlt három év után egy nyugodt, teljes évünk lesz, bár a járvány idején a horgászat az első pár nehéz hónap után a kivételesek közé tartozott, hiszen szabadtéri sportról van szó, és a horgászok létszáma ekkor is jelentősen nőtt. 

- Közösségi emberek a horgászok?

- Mint minden más területen, itt is változó. Van, aki szívesen osztozik az élményekben, mások inkább egyedüllétre vágynak, van, akit leginkább a természetközeli csend motivál. De alapvetően beszédes emberek a horgászok, mert mit ér a fogás, ha nincs kinek elmesélni.