Mamagésa és lelki takarítónő

A közel kétórás esten rengeteg dologról szó esett: Soma gyermekkoráról, frusztrációiról, lelki és spirituális fejlődési útjáról, jógáról, a természetes szülés és a tudatos anyagság fontosságáról, az emberben rejlő különböző karakterekről. Csakúgy, mint a legfrissebb, „Újegyensúly” elnevezésű programjáról és az általa szervezett spirituális tréningekről, táborokról. Természetesen a nem maradt el a férfi-nő viszonyról, szexualitásról szóló diskurzus sem.

Soma: integrálni a női minőségeket

Soma azt mondja, leginkább Mamagésának vallja magát, ami annyit jelent, hogy integrálta magában az évszázadokig különállóként kezelt két női minőséget. A szüzet (vagy anyát) és a szajhát. Ahogy a Japán kultúrában sem lehetett valaki egyszerre anya és gésa, úgy a keresztény kultúrkör is évszázadokig azt hangsúlyozta, hogy egy nő vagy Mária (szűz, anya), vagy Magdaléna (cafka) típus. Úgy érzi, hogy már lejárt az a korszak, mikor egymásnak ellentmondó dolgok nem férhetnek össze. A mamagésaságban ezeket a különböző minőségeket olvasztotta eggyé. Erre minden nőnek szüksége lenne, hiszen 2000 év patriarchális kor után, helyre kell hogy álljon az egyensúly, és a nőknek előtérbe kell kerülniük. Neki ebben feladata van! Munkájával a nőket szeretné szolgálni.

Persze amolyan lelki takarítónőnek is vallja magát: hiszi, hogy a változás gyökere abban rejlik, ha mindent kipucolunk magunkból, amik nem mi vagyunk. Őrület az a megfelelési kényszer, amit részint a felülről irányított társadalom, részint a média vált ki belőlünk. Tudomásul kell venni, hogy nem tetszhetünk mindenkinek, így ebből az örökös megfelelni akarásból jobb mielőbb kiszállni, különben elfogy az energiánk.

Mesélt arról is: tréningjein és a táboraiban a hozzá forduló nők legnagyobb problémája, az hogy van –e pasijuk, vagy nincs. Ezenkívül sok a testi adottságait hibának látó, és azokat felnagyító nő. Pedig a férfiakat nem a problémás, sérült nők érdeklik, hanem akik mellett fel tudnak oldódni.

A második leggyakoribb gond a szülőkkel való viszony. Sokan érzik azt, hogy az anyjuk nem szerette úgy őket, ahogy kellett volna. Soma szerint anyáink még a patriarchális kor nő-mintáit hordozzák, ezért is érezhetnek sokan zavart a szülőkkel való kapcsolatban. Mint mondta, neki is voltak ezzel problémái, hiszen egy tehetséges, ám ambíciók nélküli anya és egy a lányát el nem ismerő apa mellett nőtt fel. Ráadásul a szülők háborúban álltak egymással, míg el nem váltak. Azt mondja, hogy ez a szülői háttér neki mégis rakétákat adott a kitöréshez, ám negyven éves kora körül rájött, hogy ez az üzemanyag elfogyott. Másból kell ezután „töltekeznie”.

Szerencsére a magában rejlő különböző karaktereket – szolga, gyógyító, bohóc, művész, remete, tanító – sikerül nemcsak kiaknáznia, hanem összhangba is hoznia. Sőt, most a kereskedőt, vagyis az üzletasszonyt is „aktiválta” az Újegyensúly program kapcsán. Bár kezdetben félt, hogy ez vajon mennyire nyomja majd el a többi karaktert. Azt vallja ugyanakkor, hogy jobb, ha beleállunk a félelmeinkbe, és így le is lehet győzni őket. Soma amúgy tisztában van vele, hogy személyisége megosztó. Mint mondja a szajhától a papnőig sok jelzővel illették már, de egyiknek sem gondolja magát. Mára már megtanulta kezelni ezeket a helyzeteket, még ha kezdetben nem is volt egyszerű.

Úgy látja, Magyarország egy hihetetlen hely, földrajzi, nyelvi, művészeti értékeink szempontjából egyaránt. Viszont szomorú, hogy mennyire nem tudunk mit kezdeni az adottságainkkal. Ennek egyik oka, hogy önbüntető nép vagyunk. Abban hisz, hogy ez majd elmúlik, és kicsi, egymást segítő közösségekből tevődik össze a jövő társadalma. Nem pedig az individuumot elnyomó, felülről irányított rendszer lesz az uralkodó.