Ha utolér a szellemi hanyatlás

Száz évvel ezelőtt még nem volt jellemző a szellemi hanyatlás, ugyanis az átlagéletkor 40 év körül volt. Manapság 75-78 éves korig is elélnek az emberek, de a 90 éves kor sem ritka (ez utóbbiaknál az Alzheimer-kór már megközelíti a 30 százalékot.) Nem véletlen tehát, hogy a pszichiáter főorvos vetítettképes előadásának a Kóros korosodás a 21. században címet adta. A demencia az átlagéletkor emelkedésével növekszik, nem kis terhet jelentve a családokra, ahol szülő vagy nagyszülő szenved ilyen betegségben. Az egészségügyi és szociális rendszer pedig nem felkészült a gyorsuló folyamatra.

Alzheimer Cafe kezdte meg működését Zalaegerszegen

Mi a teendő?- tette fel a kérdést dr. Sebestyén Gábor. Egyetlen szó, az „Idő”, vagyis hogy minél előbb felismerjék a demenciát, már a korai szakaszban, mert ekkor még lehet késleltetni a betegség súlyosabb kialakulását. A korai tünetek felismerése és szakember segítsége elengedhetetlen. A tíz korai demencia tünet a következő (ezek a legáltalánosabbak, de mindenkinél más-más tünettel jelentkezik a szellemi hanyatlás). Az első a memóriazavar, aztán nehézségek megjelenése a mindennapi tevékenységben. Nyelvi kifejezési zavar, időbeli, térbeli tájékozódási zavar, hibás vagy csökkent ítélőképesség, a figyelem hanyatlása, tárgyak rossz helyre tétele, hangulati változások, személyiségváltozás, a kezdeményezőkészség elvesztése. Természetesen a felsorolt tünetek közül egy-egy bárkinél előfordulhat, és ha valaki ugyanúgy dolgozik a mindennapokban, ellátja magát, még nem lehet rámondani, hogy demens.

Illusztráció

Az alzheimeres betegeknél az idegrendszer pusztulni kezd, az agy bizonyos helyen lévő idegsejtjei károsodnak, az agyszövet fokozatos elsorvad (a folyamat CT és MRI vizsgálattal kimutatható, és a kezdeti szakaszban gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll) A korai stádiumban való felismerés segíti a „minőségi életévek” növekedését. A betegség nem gyógyítható, de a folyamatot lassítani lehet. Dr. Sebestyén Gábor utalt arra előadásában, hogy sajnos kevesen vannak, akik a korai szakaszban már felkeresik az orvost. Az előrehaladott stádiumban már nehezebb a szinten tartás, és a folyamat romlásának megállítása.

Hová kell fordulni, ha valakinek a családjában demens beteg van, vagy legalábbis erre utaló jeleket fedeznek fel a családtagok? Először a háziorvoshoz, aki beutalhatja a beteget az Alzheimer szakambulanciára, amely Zalaegerszegen is működik. Innentől már folyamatos a páciens megfigyelése.

Az Alzheimer Cafe első összejövetelén köszöntötte a megjelenteket Balaicz Zoltánné, a Zalaegerszegi Női Szalon elnöke, aki három civil szervezet nevében szólt az egészséges életmód fontosságáról, a megelőzésről, és arról, hogy kellenek olyan közösségek, ahol az érintettek beszélgethetnek egymással betegségükről és kicserélhetik tapasztalataikat.

Zalaegerszegen, a Kossuth utcai egészségfejlesztési irodában minden hónap utolsó hétfőjén 17 órai kezdettel tartanak előadásokat e témában. Az Alzheimer Cafe várja az érdeklődőket.