A hosszú életű népek titkai

Előadás az egészséges, hosszú életről a különböző kultúrák tükrében

Az előadást Frend László életmód oktató, adventista lelkész tartotta az érdeklődőknek. A világ leghosszabb életű népei életmódjáról és étrendjéről vett példákat hozott fel, mintegy összehasonlításképpen a nagyvárosi kultúrákhoz képest.

Vegetáriánus ételbemutatót is tartottak

– Nagyon sok minden elérhető manapság, jó és nem jó irányba vivő dolog, bár maga az egészséges életmód nem új dolog. Viszont megnőtt a várható élettartam a modern orvoslásnak köszönhetően. Miközben fiatalság kultusz van, az öregedéshez való pozitív viszonyulás, akár 7 és fél évvel meghosszabbíthatja az életet a kutatások szerint. Fontos tehát, hogy mit tartunk az öregedésről. Ha nem figyelünk az idősekre, azt a folyamatot is figyelmen kívül hagyjuk, ami a saját öregedésünk része. Viszont nemcsak tovább élünk, de előbb is betegszünk meg, így a betegen töltött évek száma is meghosszabbodott. Nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük ezeket a többlet éveket. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az orvoslás a betegségre koncentrál és nem az egészség fenntartására. Így keveset tudunk az egészségben megélt, vidám, hosszú életkorról, azokról a kultúrákról, ahol nem félnek megöregedni, ahol az időseket nem elkülönítik, hanem nagy becsben tartják. Ezért igyekezzünk ezektől a népektől, kultúráktól okulni, tanulni – majd ez előadó statisztikákat mutatott, a világon várható átlagéletkor alakulásáról az utóbbi évtizedek során. Például Zala megye is szóba került, ahol 1990. és 2013. között közel hét évvel nőtt az átlagéletkor (nőknél 80 év, férfiaknál 72 év). Majd néhány népcsoport titkaiba tekinthettek be az érdeklődők.

Frend László

– A hunzák magas hegységben élnek, ősi kultúrával, ősi életmóddal. Fő táplálékuk a sárgabarack. Az öregek feltűnően jókedvűek, nagy a vitalitásuk, kerülik őket a betegségek. Jobb hegymászók, mint a serpák, napi 60 kilométert tesznek meg. Általánosan jellemzi őket a jóindulat. Sok gyümölcsöt, zöldséget, tejtermékeket, gabonaféléket és kevés húst esznek, zsírt egyálalán nem fogyasztanak. Abházia lakói naponta úsznak hideg vízben, egyébként is rengeteget mozognak, napi tevékenységük sok munkából áll. De nélkülözik az érzelmi stresszt, nincs fogalmuk a sietségről, hajtásról. Hat generációra visszamenőleg van kifejezésük a családtagokra, de pontos életkorukat nem ismerik. Az idősek roppant nagy megbecsülést kapnak, az emberek státusza emelkedik az életkorral együtt. Hosszú, tevékeny élet jellemző itt. A gyereknevelés is nagy hangsúlyt kap, viszont a maximális fegyelmezési mód a dicséret visszatartás. A gyermekek tiszteletben nőnek fel. Táplálékuk 99 százalékban növényi, olajos magvak is helyet kapnak, de napi 2000 kalóriánál nem esznek többet. A legjobban dokumentált hosszú életű nép Okinawában él. A legboldogabb hosszú életű nép Vilcabamba-ban él. Azt gondolják, azzá válnak, amit adnak. Kevesük van, de anyagi javak nélkül is megtalálják a módját az adakozásnak. Szardínia lakosságát figyelembe véve 18 ezer emberből 100 megéri a 100 éves életkort. Köszönésük is erre utal, „akea!”, azaz „élj 100 évig!” Náluk ez egy bevett üdvözlési forma. Szintén 99 százalékban növényi étrenden élnek. A munka és a család szeretete mellett aktív életmód, közösségi élet jellemzi őket, és hogy nem dohányoznak. 

Az előadást követően a főzőkör vegetáriánus ételek bemutatójával és kóstoltatással igyekezett ötleteket adni az étkezés reformálásában.