Tablókon a rendszerváltozás

A Terror Háza, valamint a „30 éve szabadon” Emlékbizottság jóvoltából rendezett vándorkiállítás megnyitójára a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben került sor, ahol dr. Gyimesi Endre történész, egykori polgármester, a város díszpolgára köszöntötte a vendégeket. Beszédében felelevenítette a rendszerváltó évek zalaegerszegi eseményeit is. Mint fogalmazott: a most nyílt kiállítás a „Csodák évének” nevezi ezt a két esztendőt, ám valójában hosszú évek, sőt évtizedek vezettek el ehhez a csodához. A szabadság nem magától jött, tenni is kellett érte.

1989-90 a csodák éve volt

Tizenkét tabló emlékezik a múltról

A volt polgármester felidézte a helyi ellenzéki pártok (Fidesz, SZDSZ, MDF) és a független városi lap megalakulásának időszakát, ami ’89 elejére tehető. De szólt arról a felemelő pillanatról is, amikor végeláthatatlan tömeg ünnepelte 1989-ben március 15-ét. Ami ekkor szabadság és a közelgő változások jelképe is volt. Mint mondta: az MSZMP tulajdonképpen Zala megyében esett szét először, hiszen az akkori országgyűlési képviselőt sikerült visszahívni, így ’89 őszén időközi választást írtak ki a megüresedett képviselői hely betöltésére. Ezt nagy többséggel az ellenzéki jelölt, id. dr. Marx Gyula nyerte meg.

Az események országszerte felgyorsultak: október 23-án kikiáltották a köztársaságot, 1990 tavaszán pedig sor került az első szabad választásokra is. Erre a kampányidőszakra tehető a zalaegerszegi Lenin-szobor szimbolikus „becsomagolása” is. Gyimesi Endre szerint az akkor kivívott demokratikus értékeket – mint a többpártrendszer, a szólás-, sajtó- és lelkiismereti szabadság – óvni, védeni kell.

Dr Gyimesi Endre és Balogh Gábor a tárlatnyitón

A kiállítást Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze nyitotta meg. Mint fogalmazott: sokszor lekicsinyítjük 1989 szerepét a közbeszédben és a közgondolkodásban, pedig a változás egy több évtizedes folyamat betetőzése volt. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész szovjet térségben megindultak a változások, és több olyan külpolitikai esemény is történt, melyek hozzájárultak kommunista rendszer összeomlásához. A történész szerint az 1980-as években Ronald Reagan, Mihail Gorbacsov vagy éppen a francia Francois Mitterrand színre lépésével egy új politikai elit is megjelent, ami új alapokra helyezte az addigi „hidegháborús” politikát. Balogh Gábor kitért az 1989-es romániai forradalmi események, valamint Tőkés László református püspök szerepére is. De a Kelet-Európa szerte meginduló ellenállásokra, tüntetésekre és a Berlini Fal ledöntésére is megemlékezett.

Mint mondta, ez az időszak azért is a csodák éve, mert például a magyarországi változások idején még több tízezer szovjet katona állomásozott az országban, de szerencsére voltak bátor emberek, akik vállalták a kockázatot.

Egy grafikákkal díszített Trabant is látható

A színház előtti téren látható tablók (melyek december 30-ig tekinthetők meg) többek között a szólás- és sajtószabadság hiányának éveiről, az egyházüldözésekről, az ellenállás korábbi (1956, 1968) próbálkozásairól és az ellenzéki mozgalmak, majd pártok 1989-90-es megalakulásáról adnak hírt. De az első szabad választásokról, illetve Antall József kormányának megalakulásáról szó esik. A történész szerint a tárlat célja egyrészt az emlékeztetés, másrészt pedig a tanítás; a fiatalok felé nyitás.

A kiállításmegnyitó Csépai Eszter színművész műsorával zárult.