Megtalálták a rendalapító és egy prépost sírhelyét

Befejeződött a régészeti feltárás a türjei premontrei prépostsági templomban

A megye legrégebbi történelmi értékei közé tartozik a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony premontrei prépostsági templom, melynek első írásos említése 1234-ből származik. Feltárását a Göcseji Múzeum munkatársai végezték, melynek eredményeiről február 28-án számoltak be. Orha Zoltán ásatásvezető régész azzal kezdte, hogy több jelentős építéstörténeti kérdést sikerült tisztázni, hiszen az oltártól balra az eredeti 13. századi padozat téglái kerültek elő. A szentélyrekesztőnél az alapító kegyúr, Türje nembeli Dénes sírhelyére bukkantak. Mint mondta, az elhelyezkedés alapján, és benne található téglák mérete alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy itt nyugodott egykor. Őt magát nem találták meg, de rábukkantak egy nőre, akinek jobb lábszárcsontjára fektették gyermekét egy másodlagos betemetkezés során. Ez vélhetően a 18. században történhetett, mert abból a korból származó textildarabokat is találtak, illetve kiderült az is, hogy a sírt felbolygatták, egyes falait elpusztították.

A feldezett sírbolt, ahol közös koporsóba tették a földi maradványokat az újratemetéshez.

Régészeti feltárás során váratlan leletre bukkantak, a templom főhajójának közepén, a padozat alatt egy boltíves sírkamrát találtak, amelyről nem volt írásos említés. Ebben két egyházi személy, három előkelő hölgy és egy gyermek maradványaira leltek. Ezt a kriptát felbolygatták, ami az utolsó befalazás habarcsmintái alapján az 1760-as években történhetett. Vélhetően az akkori átépítés során dúlta fel a sírt a munkások egy része. Egy személyt sikerült azonosítani a koporsódeszkára vésett felirat alapján. Ő az 1757-ben elhunyt Nolbeck Rafael prépost volt. Az már sosem fog kiderülni, mit vittek el a rablók, vagy egyáltalán elvittek valamit, nyugtázta a vezető régész. Hozzátette, viszont az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a csontok nagy része elporladt, de maradtak fa- és textilmaradványok. A préposti koporsóból stóla, birétum, bőrkesztyű, lábbelifoszlány, illetve egy rózsafüzér az ismeretlen papi személy mellett. A hölgyek maradványai között két rózsafüzérre és egy semelyfátyolra bukkantnak. Ezeket restaurálni fogják.

Az ásatás során vélhetően a középkori sekrestyeajtóra leltek rá, illetve a kórus alatti egykori karzatfeljáróra. Eddig csak kívülről lehetett megközelíteni a tornyot, ami már belülről is elérhetővé válik. Az ásatás végeztével tulajdonképpen a 13. századi templombelső tárul fel. Látszanak a pillérek másfél, illetve háromméteres mélységbe nyúló bazalt alapjai, valamint a barokk kori hozzáépítések nyomai. Előkerültek továbbá ki nem lőtt puskagolyók, több középkori pénzérme, valamint bronzolvadékok, amik egy tűzvész nyomán lezuhant és megolvadt harang maradványai lehetnek. Orha Zoltántól megtudtuk, hogy a 13. századi premontrei templom nagyjából a jáki templommal azonos időben épülhetett, de annál épebben maradt fenn és sokkal inkább jellemzi a kor építészeti stílusát. Annak ellenére, hogy a 18. században barokk stílusban bővítették és díszítették.

A Csornai Premontrei Prépostság, mint a türjei épületegyüttes tulajdonosának közleménye szerint a türjei Árpád-kori templom és a szomszédos majorság épületének műemléki helyreállítása és turisztikai célú fejlesztése 3,17 milliárd forint vissza nem térítendő kormányzati támogatásból valósul meg. A 2018 áprilisában kezdődött régészeti kutatások március 2-val zárulnak. Ezt követően a kivitelezők megkezdik a templom alapozását, szigetelését, gépészeti és villanytechnikájának kiépítését. Májustól két teljes restaurátori időszakban végzik el a középkorból, a török hódoltság utáni időkből illetve a barokk korból származó, rossz állapotú freskók helyreállítását a szakemberek. A kívül-belül megújított templom átadása és szentelése 2021 szeptemberében várható, a premontrei rend alapításánák 900. évfordulója évében.