Vezető hírek
Karácsonyi népszokások és hiedelmek
Mint kiderült: a magyar parasztság naptári ünnepei, a jeles napok több népszokást és hiedelmet felöleltek. Advent, az Úr érkezése, a várakozás ideje, a karácsonyi előkészület időszaka, amelyhez ugyancsak szép számmal kötődtek népszokások.
Az országos viszonylatban is nagyon korán, 1898-ban megalapított Balatoni Múzeum szerencsés helyzetben van, mert szinte a kezdetektől dolgozott itt néprajzkutató. A keszthelyi és a város környéki betlehemesek, regősök históriáját már 1904-ben publikálta Sági János a múzeum első néprajzkutatója, akinek jóvoltából ismerjük a Háromkiráy-járást, amelyik Keszthelyen és a környékén is elterjedt volt. Vízkeresztkor itt jártak a „három királyok”. Serdületlenebb fiúkból álló, 3-5 fős „banda” kóborolta be esténként a várost.
Az egyik fiú a „csillagot” vitte. Egy gömbölyű transzparentet egy kinyújtható készségre helyeztek. A transzparentre csillag, hold és üstökös alakokat ragasztottak. A csillagvivőt egyes banda angyalnak nevezte. Az angyal a kabátján kívül inget vett föl. A második fiú a szerecseny király volt, aki bekormozta az arcát. Orrára, sokszor a fülére is rézkarikákat erősített. A harmadik fiú volt a Heródes, aki fakardot hordott. Mindhármójuknak cukorsüveg alakú, cifrázott papírsüveg volt a fején. Akadt „banda”, amelyikben a csillagvivő angyalt Menyhártnak, a szerecseny királyt pedig Boldizsárnak nevezték. Azután házról házra járván, rákérdeztek: „Be szabad-e hozni a három királyok szép csillagát?”, majd örömködve előadtak egy hét versszakos éneket.
A múzeum 13 betlehemmel rendelkezik, aminek legalább a fele a XX. század elejénél előbbi. A regölés egy téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, ami Zalában a XX. század elejéig sok faluban (Garabonc, Szentpéterúr) előfordult. A mi megyénkben és Erdélyben maradt fönn a legtovább. A fiatal legényekből összeállt, regölős láncos botot, esetleg köcsögdudát hurcoló regősök Karácsony másnapjától január járták a falut, és minden háznál regöséneket énekeltek, amiért cserébe ajándékokat, jutalmat kaptak.
Az ősmagyar mitológiai elemeket magában foglaló regösénekek refrénje: a „Hej regö rejtem”, még a sámánok, táltosok varázsigéjéből származhat, amit révülés közben mondogattak. A monoton, kántáló, az újévnek bőséget, szerencsét, jólétet és termékenységet varázsló szövegek a kereszténység elterjedésével bővültek, átalakultak. Az egyházak a regölést nemigen támogatták, mégis sok eleme átkerült, illetve keveredett a betlehemezéssel.
A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő országszerte elterjedt több szereplős dramatikus népszokás. Ennek középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A fő kellék: a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. Eleinte fiatal legények, ma pedig kicsi gyerekek is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd elmondják jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket, kis ajándékokat adnak.
A Balatoni Múzeum legrégibb betleheme a Balatonszentgyörgyről az 1900-as évek elején bekerült bábtáncoltató betlehem, ami az 1880-as években készült. A bábtáncoltató betlehemezés Keszthely környékének egyik jellegzetessége. Magyarországon, három területen volt csak elterjedt, ebből az egyik a Balaton délnyugati csücske, Zala és Somogy-megye egymással határos területe. A hagyományos dunántúli betlehemezéstől abban tér el, hogy a templomforma betlehem nagyobb, ezért ketten viszik, belsejében pedig kis bábokat táncoltatnak. Míg Keszthelyen, Nagykanizsán megszűnt, Vörsön, Holládon napjainkig fennmaradt. Dr. Petánovics Katalin a vörsi szokással kapcsolatban tárt föl megannyi érdekességet.
A termékenység biztosítása érdekében szerencsehozó módon segítettek be a Luca-napi kotyolók, akik házról-házra járva mondták termékenységvarázsló rigmusaikat. A kotyolásnak nevezett szokás segítette az eljövendő bő termést és a jószágok, főként a baromfik megfelelő szaporulatát egész Zalában, Pákáról Pátróról még régi felvételek is fennmaradtak.
Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés „subárolás”. Ilyenkor a fiúk házról házra járva egészség- és szerencsekívánó mondókákat adtak elő, és termőággal, fűzfavesszővel vagy korbáccsal szertartásosan megvesszőzték a lányokat. A szilveszteri zajkeltés célja a gonosz ártó szellemek elűzése volt. A Jézus születéséhez köthető egyházi szokások: a böjt, a hajnali roráte mise, a betlehemezés, a szálláskeresés máig élő hagyományoknak számítanak, illetőleg újjáélednek. Ezek közül többnek megváltozott a színtere: az otthon falai közül átkerültek közösségi körbe, és új közösségi funkciót kaptak.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Szerdától felújítási munkák kezdődnek a zalaegerszegi Orsolya térenKörnyezet- és pénztárcakímélő tippekMotorbaleset miatt teljes útlezárás van Zalacsány közelébenMegújul a Kisfaludy utca, lezárják a Kossuth- és Ady utcák közötti szakasztVesztegetés helyett hivatali visszaélés és költségvetési csalásFöldi szúnyoggyérítés lesz ZalaegerszegenMeghosszabbították a Keresztury Emlékévhez kapcsolódó pályázatokatZrínyis diákok sikerei az Országos Középiskolai Tanulmányi VersenyenA zalaegerszegi közgyűlés leendő tagjai átvették megbízólevelüketÁlmodd újra Egerszeget - Ingyenes művészeti workshop a Múzeumok éjszakáján -
rovatunk hírei
SZOBAFESTŐTERÜLETI PÉNZÜGYI ASSZISZTENSKÉZI ÖSSZESZERELŐTAKARÍTÓNŐKONYHAI KISEGÍTŐOPERÁTORBETANÍTOTT ÖSSZESZERELŐSEGÉDMUNKÁSASZTALOSIPARI FELÜLETKEZELŐASZTALOS top 10
Szálinger Balázs felvidéki gyalogtúrára indul Petőfi nyomábanElkezdődtek a Hair próbái ZalaegerszegenMúzeumi kerengés Kisfaludi Strobl Zsigmond 140. születésnapjánKiállítás Erdélyről a Göcseji TudásközpontbanSzerdától felújítási munkák kezdődnek a zalaegerszegi Orsolya térenKörnyezet- és pénztárcakímélő tippekIsmét lesz családi nap a zalaegerszegi AquaCitybenIdén is Fatemplom Fesztivál MagyarföldönIsmét Filmzenei koncert a Dísz térenTEKERJ A GÖCSEJBEN! Tekerj a zöldben!