Kiss Gábor

Megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv hasonmás kiadása, mely ezentúl az ország összes megyei könyvtárában elérhető lesz. A bibliotékák közül elsőként a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vehette át a Budai Krónika (Chronica Hungarorum) facsimiléjét és annak kísérőkötetét.

Egyéves a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fűszer-és gyógynövény kertje. Az épület piac felőli oldalán az önkormányzat és a Városgazdálkodási Kft. támogatásával alakították ki tavaly az esztétikus zöldfelületet.

Gábriel József festőművészre emlékeztek születésnapja apropóján a róla elnevezett iskolagalériában. A csácsi Izsák Imre Általános Iskola művészeti műhelye, és könyvtára évek óta viseli a 2015-ben elhunyt alkotó nevét.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Tamási Áron emlékezete címmel irodalmi délelőttnek adott otthont a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Az eseményt a február 18-i magyar széppróza napja alkalmából rendezték meg.

Tavaly ünnepeltük volna Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulóját, ám a járvány miatt az idei esztendőre csúszott át a megemlékezés. A témával kapcsolatban néhány héttel ezelőtt történeti konferenciát rendeztek a város dísztermében, most pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata a Deák-könyvtárral, valamint a Zrínyi-gimnáziummal közösen szervezett tanácskozást.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

Nem a szép, kedves, vonzó, ezotériába hajló divatképek világát követi. Az ő illusztrációinak megértéséhez türelemre, gondolkodásra van szükség. Néha az se baj, ha a befogadó kutat egy picit, és utána olvas néhány dolognak.

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.

Április 14-től, a könyvtárosok világnapjától ismét igénybe vehető a Könyvtár a küszöbön szolgáltatás a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, a József Attila Városi Tagkönyvtárban valamint az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban Zalaegerszegen. Aznap délig csaknem 450 könyvet kölcsönöztek ki a három bibliotékából, ami igazolja, hogy a járványhelyzet ellenére nem lankadt, inkább erősödött a szolgáltatás iránti érdeklődés.

A kormányrendelet értelmében március 8–22. között szünetel a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint a tagkönyvtárak „Könyvtár a küszöbön” szolgáltatása - tájékoztatta a sajtót Kiss Gábor igazgató.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.

A nyári működési rend augusztus 29-ével véget ér a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, ezért újraszabályozták a DFMVK nyitvatartási és működési rendjét - tájékoztatott közleményében Kiss Gábor igazgató.

A járványhelyzetre vonatkozó biztonsági előírásokat betartva, több lépcsős szolgáltatási rendszer életbe léptetésével újra kinyithatnak a könyvtárak.

Céhek, kaszinók, egyletek és más társadalmi szervezetek; a török kortól, nagyjából az 1990-es évek közepéig. Egy TOP pályázatnak (helyi identitás és kohézió megteremtése Zalaegerszegen) köszönthetően feltárásra került a város közösségi életének története.

A napokban jelent meg Balogh Margit történész, Az Apát úr - Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei című kötete. Az életrajzi kiadványt a Göcseji Múzeum szervezésében mutatták be a város dísztermében. Mint az bevezetésként elhangzott: a 20. századi történelem egy különleges, ellentmondásos, ám meghatározó személyiségéről van szó. A mai napig sokan és sokat beszélnek róla.

Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata. Az országos szervezetnek korábban már működött itt csoportja, Németh József irodalomtörténész, egykori múzeumigazgató vezetésével, ám nyugdíjba vonulása után nem szerveződött újjá a tagozat.

Míg régen olvasnivalóért, manapság leginkább élményért járnak az emberek a könyvtárakba. A jelenség nemcsak hazánkban, hanem világszerte megfigyelhető. A tendencia arra készteti a közgyűjteményeket, hogy lépjenek ki megszokott szerepköreikből. Persze az olyan hagyományos funkciók, mint a kölcsönzés, továbbra is megmaradnak.

A középkori Zala megye templomainak történetétől kezdve, egészen a bazitai TV-torony 1970-es felépítéséig kalandozhatunk a megye és a város múltjában egy új levéltári kiadványnak köszönhetően.

Új padlózat, esztétikus internethasználati hely és átláthatóbb, új elrendezésű polcok várják az olvasókat a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kölcsönzőrészében. A Deák téri épület egyik központi helyisége a nyár folyamán újult meg.