122 éves ebbárca Bécsből

Egy ausztriai aukción árulták a zalaegerszegi tárgyat

Mátyás István zalaegerszegi születésű, évek óta Bécsben élő orgonaművész egy ausztriai aukción bukkant rá az "elszármazott" emléktárgyra, majd postára adta, s karácsonyi meglepetésként elküldte azt a Göcseji Múzeumnak.

Az ebbárcán egy vizslaportré látható, a hátoldalán pedig a következő felirat: "Zalaegerszegi ebbárca az 1899-1900. évre".
Megyeri Anna történész a Göcseji Múzeum Facebook oldalán közzétett bejegyzésben azt írja, hogy a most hozzájuk került ovális, szép állapotú biléta a történeti gyűjtemény idei első darabja lett. Hogy pontosan milyen kutya nyakában lóghatott a medál, és miként került Ausztriába ez a 122 esztendős tárgy, valószínűleg már örökké titok marad.

Nemrégiben a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa, Simon Beáta is foglalkozott a Zala megyei ebtartás 19-20. századi szabályozásával. A kutatásból többek között kiderül: az ebtartási szabályrendeletet 1886 októberében alkották meg, bevezetve az ebadót, melynek legfőbb állategészség- és járványügyi célja az volt, hogy a kutyák számának csökkenésével a veszettség (ebdüh) terjedését megfékezzék. A kutyák nyakörvére kötelező volt kitenni az ebadójegyet (ebvédjegyet, ebbárcát), melyért külön kellett fizetni. A biléta alakja évről-évre változott. Oltási bizonyítvány felmutatása nélkül az ebbárcát nem adhatták ki a kutyatulajdonosoknak.

A Göcseji Múzeum ezúton is köszöni, hogy Mátyás István elküldte nekik az emléktárgyat.