Bánfi Kati

A Hevesi Sándor Színház évadának második premierje a Mikszáth által megírt halódó dzsentri, kontra új gazdag iparosok világába visz. A hitelt hitelre halmozó nemességet még ideig-óráig, egy-egy generációig mentik a családi kapcsolatok, a jól hangzó nevek és az érdekházasságok.

Közlekedési balesetben elhunytakra emlékeztek a Magyar Olaj és Gázipari Múzeum területén lévő kopjafánál. 2008 óta gyűlnek össze ezen okból a rendőrség munkatársai és a megyei motoros szervezetek.

Női önismereti csoport indul novemberben Zalaegerszegen. Az egyéves program a Kelta évkör kiemelt pontjaihoz igazodik, mivel az Istennő-tisztelet ennél a népnél a legerősebb. Hogy ez mennyire lesz idegen vagy ismerős magyar földön, azt majd a résztvevők megtapasztalják.

Az Apáczai Művelődési Központ „Segítség gyerekkel vagyok” programsorozatának részeként, a mozaikcsaládokról tartott előadást egy munkakörükből adódóan szakértő és a magánéletben szintén érintett pár, Bogár Zsuzsa szakpszichológus, családterapeuta és Vajda Péter coach, mediátor.

„Mennyi szín, mennyi szín” címmel nyílt kiállítás az Apáczai Művelődési Központ Galériájában, az Ady-iskola művészeti felső tagozatos diákjainak munkáiból. A tárlat október végig látható.

Korai vagy késői vetélésben, születés előtt, szülés alatt vagy az élet első évében elhunyt magzatokat, babákat nevezik vendégbabáknak. Számukra állít emlékhelyet a kertvárosi templom kertjében a Korán Érkeztem Közhasznú Egyesület. Az emlékmű talapzatát a Nemzetközi Perinatális Gyász Világnapon (Babagyász Világnap), október 15-én avatták megható ünnepség keretében, Molnár János plébános áldásával kísérve.

Az Országos Könyvtári Napok keretében a József Attila Tagkönyvtár vendége volt Péntek Imre József Attila-díjas költő, akivel Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész beszélgetett, a 80 éves író legutóbb megjelent, „Elpergő évek” című önéletrajzi könyve megjelenése kapcsán.

Régen volt már az természetes, hogy a mesterség apáról fiúra száll. A digitális kor, az okostelefonok világa bár a képiségre épít, mégis éppen a fényképészek megélhetését nehezíti. Ezért duplán is ritka egy olyan stabil családi vállalkozás, mely már a harmadik generációt vonzza és fotózás a profilja. Az 55 éves Kincses-műhelybe látogattunk.

Az idősek hónapja kapcsán októberben számos programmal ünneplik az éltesebb generációt. Az első rendezvények között egy nívós kiállítás nyílt a Hevesi Sándor Színház emeleti előterében. A festményeket, faragásokat, kézimunkákat, üvegmandalákat, fotókat magába foglaló tárlat október 29-ig látható.

Mesterségbemutatók, játszóház, faragás kiállítás várta az érdeklődőket Gébártra, a rossz idő miatt a kézművesházba „beszorult” és hely hiányában csak részben megvalósult Pásztorhagyományok Napja programra. A rendezvény 14. alkalommal teszi színessé szeptember végét Zalaegerszegen.

Az immár 16. alkalommal megrendezett országos, sőt határon átnyúló „Kultúrházak éjjel-nappal” programhoz csatlakozott ismételten Zalaegerszeg képviseletben az Apáczai Művelődési Központ. Két napon és fél éjszakán át várták az érdeklődőket, minden korosztályból.

Köztünk él a történelem, és ez különösen jó, ha olyan kedves hölgy személyében, mint a 94 éves Halassy Árpádné. Az egykori budapesti lakos 20 éve él Zalaegerszegen. Szép ívet befutó munkahelyi életútját anno az 1949-es népszámlálásnak köszönheti. Akkor jelentkezett adatrögzítőnek, sok más fiatallal együtt. Végül osztályvezető szintig jutott az adatfeldolgozások világában. Egy kis múltidézésre kértük.

Negyven éves jubileumot ünnepel az idén a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és alkotó tevékenységüknek otthont és ideális környezetet adó Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A több napos program részeként hét új emlékoszlopot is avattak a sírjel parkban azok emlékére, akik a zalai népművészet terén, illetve a ház létrejöttében jeleskedtek és a mostani évfordulót már nem érhették meg.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke, Nagy Béla fafaragó népi iparművész az idei Mesterségek Ünnepén részesült a Népművészet Mestere kitüntető címben. A kézműves mestert korábban már Király Zsiga-díjjal is elismerték. Ennek kapcsán kerestük fel az általa vezetett, hagyományossá lett ősz eleji fafaragó táborban Gébárton.

Dupla jubileumot ülhet a hagyományőrzés két zalai elkötelezett intézménye. 40 éve alakult és működik kiemelkedően a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és annak székhelye, a néhány névmódosításon átesett Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A jeles évfordulót ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé, melynek első mozzanataként kiállítás nyílt a Gönczi Galériában „A borsó meg a héja” címmel.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében fazekas és folklór fesztiválnak adott otthont a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház.

A népszerű vadpörkölt fesztivál kulináris kínálata ez alkalommal bővült, hiszen az idén Zalaegerszeg adott otthont az immár 46. alkalommal megrendezett MA-HAL Országos Halfőző Versenynek is. A város már több éve pályázott ez utóbbi program rendezési jogára, de csak az idén valósulhatott meg mindez, tájékoztatott Tompa Gábor, a fesztivál igazgatója.

A fehér tigris a természetben ritkán fordul elő. Nem albínó egyedről van szó, hanem egy a túlélés szempontjából kevésbé előnyös színváltozatról. Állatkertben szintén nem gyakran látható. A másik ritkaság pedig a tigrisek fogságban való szaporodása. A tényekre rácáfolt a csácsi állatkertbe 3 évvel ezelőtt beköltöző fehér tigrispár.

Bájos látványosság és egy kis kutató játék tartja lázban az erre fogékony zalaegerszegieket. Vári Tamás egy évvel ezelőtt három miniatűr ajtót helyezett el a város különböző pontjain. Nem könnyű ezeket meglátni és mire felfedezgették volna őket, kettőnek lába is kelt. Van azonban utánpótlás, melyet rímbeszedett segédlet alapján lehet megtalálni.

„Az elmúlt évek” címet viselő kiállítás nyílt a Keresztury VMK Gönczi Galériájában Nemes László festőművész alkotásaiból. Emellett a megnyitón a művész legutóbbi tízévnyi munkáját összegző album magyarországi ősbemutatójára is sor került.