LMP: a költségvetés árnyoldalairól

Mint mondta: a 2017-es évre 25 milliárd forinttal számol a város. Több olyan - a város fejlődése szempontjából - fontos programpontja is van a költségvetésnek, amit az ellenzék is megszavazott. Azonban a városvezetés sikerpropagandájával szemben a negatívumokat is meg kell említeni. A költségvetés ugyanis azért ilyen nagy összegű, mert főleg Európai Uniós projekteket tartalmaz, vagyis ezek a pénzösszegek (körülbelül 10 milliárd forint) csak „átfolynak” a városon. Nem magyar forrásokból valósulnak meg. Ez jellemzi a TOP programokat és a Modern Városok Programját is. Mindez jól mutatja, hogy az országban fejlesztési célokra csak uniós forrásokat lehet mozgósítani.

A képviselő két másik negatív elemet is említett. Az egyik, hogy a város bevételeinek 80 százaléka a zalaegerszegi multinacionális cégek adóiból származik. Ez azt jelenti, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások nem tudtak megerősödni a rendszerváltozás óta eltelt huszonhét évben. A harmadik probléma pedig az, hogy alacsonyak a bérek, ami a jelenlegi kormány hibája. A közszférában bérfeszültség van, hiszen a bértábla „becsúszott” a garantált bérminimum alá, kompenzációra pedig nincs lehetőség.

Az alacsony bérszínvonal a magánszférára is jellemző. Paksy Zoltán szerint többek között az alacsony bérek és a rendkívüli támogatások miatt települ sok cég a városba. Ez akár jó is lehetne, ám hogy ittlétük mennyire lesz fenntartható és hosszú távú dolog, még nem látjuk pontosan.