Tehetség, szorgalom, szeretet

A tehetség csak kiindulópont

Grófné Györkös Valériával, a zalaegerszegi Eötvös-iskola tanítónőjével a közelgő pedagógus nap kapcsán beszélgettünk, csak úgy kávé nélkül, mert mint mondja, a suliban arra nincs ideje. Másodikos osztályával éppen a Gébárti-tóhoz igyekeztek kézműves foglalkozásra.

- Fontosak az ilyen kimozdulások, hogy ne csak az iskolában legyünk együtt, hanem minél több közös élményünk legyen, minél több jó dolog, amire majd vissza lehet emlékezni. 1979-ben kezdtem tanítani, az Eötvösben. Akkoriban még nem volt ennyi különórája délután a gyerekeknek, többet tudtunk kirándulni, egymással lenni és így szorosabb volt a kapcsolat is. A tanítás és a tehetséggondozás első lépése a jó viszony. Hozzám is és a tantárgyhoz is. Fontos megszerettetni a matematikát, és bizalmas légkört teremteni, amiben a gyerek mer kérdezni, megnyilatkozni.

- Ön miért szerette meg a matematikát?

- Jó tanáraim voltak. Pedagógusként pedig régóta foglalkoztat a két nehéz feladat, a gyengék fejlesztése és a tehetségek kibontakoztatása. Annak idején a főiskolán nagyon komolyan megtanították nekünk a differenciált oktatást, így kellő tudással kezdtem a pályát. De a témával azóta is folyamatosan foglalkozom, képzem magam. Több polcnyi feladatot gyűjtöttem össze a különböző versenyeken, melyeket a jobb képességű gyerekeknek tudok adni. De nemcsak a tehetséges gyerekeknek készülök külön feladatokkal, hanem mindenkinek, csak más-más nehézségűekkel. Ezt a rendszert megértik és elfogadják a gyerekek. Persze ez nagyon sok külön munkával jár, talán kicsit többet is dolgozom a kelleténél. De én nem is tudnám másként csinálni.

- Egy új matematika verseny meghonosítása Zalában is a nevéhez fűzödik.

- A Bolyai országos matematika versenynek nem volt zalai helyszíne, ennek megszervezésére kértek fel. Már két alkalommal rendezte meg ezt az iskolánk és tervünk, hogy ősztől kiterjesszük ezt a magyar nyelv tantárgyra is. Egyébként az iskolánkban éppen az a jó, hogy több területen kipróbálhatják magukat a gyerekek, nincs tagozat, mindenki keresheti miben ügyes. És sok tehetséges tanulónk van mindenféle tantárgyból. Ezek megmutatkozásához kell egy támogató iskolai háttér, a kollégák csapatmunkája, a szülők felelős hozzáállása és persze a gyerek szorgalma. Mert a tehetség csak kiindulópont, kell hozzá szorgalom, szeretet, szerencse és mindenek előtt kitartás, ahogy James Baldwin amerikai író is megfogalmazta.

- Hogyan lehet rátalálni a tehetséges diákokra?

-Mint mondtam, igyekszem megszerettetni a tárgyat, és megfelelő légkört teremteni az órán. Nem keserítjük a másikat kudarcélménnyel. Meg kell az alapokat tanítani, sokat gyakorolni. És gyorsan kitűnik néhány gyerek, aki jobb az átlagnál. Minden osztályban hat-hét tanuló. Velük elkezdek külön is foglalkozni, plusz feladatok, szakkör formájában. Aztán vagy marad ez a létszám vagy rostálódnak. Mert gyötrődésnek nincs értelme. Egyébként a tehetséges gyerekekre jellemző, hogy érdeklődnek a tárgy iránt és szívesen veszik a feladatokat, persze inkább a "csavarosakat". Fontos, amit több szakembertől is hallottam, hogy a tehetséget minél előbb felfedezzük.

- Mi a véleménye az osztályozásról?

- Én így kezdtem a pályát, nincs bajom vele. Ösztönző dolognak látom. Ha sokat foglalkozunk a gyerekekkel, akkor a kudarc elkerülhető. Ezért inkább tekintem problémának az óraszámcsökkentést, mert ezzel nem terhet vettünk le a gyerek válláról, hanem a gyakorlási lehetőségek lettek kevesebbek számára.

- Melyik nehezebb egy tehetséges tanulót a dobogó tetejére juttatni, vagy egy hármas tanulót négyes szintre fejleszteni?

- Jó kérdés. A felzárkóztatás nagyon nehéz feladat, hogy melyik a nehezebb azt nem tudom eldönteni. Egyenértékű sikernek tartom, csak az egyiknek nincs hírverése, csöndben történik.

- Emlékezetes pillanat?

- Amikor a Zrínyi matematika versenyen a negyedikes diákom lett az első, és az egykori tanítványaim, nyolcadikosként hárman álltak a dobogón. Az nagy öröm volt.

- Nemcsak a matematika órák, hanem ügyes mozgása miatt is kedvelik a diákok. Ez különösen látványos az iskolai farsangi produkciókban.

- Tizennégy évig voltam versenytornász, innét vannak az alapok. Korábban még szaltóztam is a suliban, ma már csak cigánykereket vetek. Vallom az ép testben ép lélek elvet, ezért nagyon fontosnak tartom a testnevelést, és az egészséges életmódra nevelést is. A tornász múltammal szoktam példálózni, ha nem sikerül valami kilencvenkilencszer, akkor meg kell próbálni századszorra is, addig, amíg nem sikerül. Nem kell feladni, ami nehezebb. A tehetség megmutatkozásához egyfajta érzelmi intelligencia is szükséges. A sport a jellemet is erősíti. Minden tanítványomat megtanítom negyedik végégre kézen állni. A szakdolgozatomat is a sport-szeretet fontosságáról írtam.

-Mi az igazi pedagógus ünnep?

- A gyerekekből jövő szeretet. Amikor visszajönnek mesélni a régi tanítványok, vagy amikor hozzám íratják a gyerekeiket, én úgy mondom az "unokáimat".