2024.11.28., csütörtök - StefániaZalaegerszeg időjárása

Archivum

Márkanevek és polgári városmag

2011. március 29. kedd, 13:49
Címkék:

A közelmúltban fogadta el a közgyűlés a város új kulturális koncepcióját, mely 2015-ig jelöli ki a helyi kultúrpolitikai irányelveket, elemezve egyúttal az aktuális állapotot. Az előző (2004–2010-es) koncepcióban megfogalmazott célokra utalva, a mostani anyagban az olvasható, hogy az elmúlt hat év sok eredményt hozott Zalaegerszeg életében.

 

Elkészült az új kulturális koncepció

Az Egerszeg Fesztivál kiváló minősítést kapott; 2004-ben megalakult a Griff Bábszínház; 2007-ben létrejött a nyári színháznak otthont adó Kvártélyház; az oktatási és kulturális szakma összefogásával, négy évvel ezelőtt megrendezésre került az első ZegaSztár; tavaly pedig állandó tárlata nyílt Németh János keramikusművésznek a múzeum épületében. A város számos köztéri alkotással is gyarapodott, s januártól decemberig rengeteg közkedvelt rendezvény várja városszerte az itt élőket.

A mostani anyag egy swoT-analízissel indít, mely részletesen elemzi a város kulturális életének erős, illetve gyenge pontjait, majd 13 intézmény és 15 civil szervezet tevékenységéről, sikereiről és az általuk megfogalmazott problémákról számol be. A jövőbeni lehetőségek között a középfokú művészetoktatás-néptánc fejlesztése; a Zalai Táncegyüttes profi szintre emelése; és egy szabadtéri események helyszínéül szolgáló, úgynevezett polgári városmag kialakítása szerepel. Persze vannak elvarratlan szálak (Városi Képtár, Alsóerdei Szabadidőközpont) és hiányosságok (alulfinanszírozottság, kevés mecenatúra, hatékony közönségszervezés) is.

– A rendszerváltozás óta ez a város ötödik kulturális koncepciója. Történt valami lényeges szemléletváltás a korábbi irányelvekhez képest?
– Érdekes visszatekinteni a régebbi anyagokra. A napokban éppen az 1999-es dokumentum került a kezembe. A tizenkét évvel ezelőtti és a mostani koncepciót összehasonlítva egy dolog világosan látszik: kulturális szempontból jelentősen felértékelődött a város szerepe az elmúlt években, ami új irányokat jelölt ki. A megyei közművelődési intézményrendszer elveszítette jelentőségét, így a város átvett egy sor feladatot, funkciót, amit addig más szervezetek, intézmények láttak el vagy töltöttek be.

Szerencsére sok elképzelés megvalósult, amire büszkék lehetünk. Megszépült a belváros, mely így minden májusban otthont tud adni az Egerszeg Fesztiválnak. A kulturális funkciót (is) betöltő városi terek száma a jövőben tovább emelkedik majd. A folyamatnak a Piac tér átalakítása ad új lendületet. További siker, hogy az elmúlt időszakban sokat tudtunk javítani a városi tánc- és zeneművészeti oktatás feltételein.

– A swot-analízisből és a beszámolókból ugyanakkor az látszik, hogy a közintézmények állaga, műszaki állapota sok esetben korszerűtlen. Nem félő, hogy a kultúrára fordítható, amúgy sem túl nagy összeg „tűzoltásra” megy el?
– Ez egy összetett kérdés. Egyrészt a városnak nagyon jók az adottságai, mind környezeti mind épített értékek tekintetében. Van 400 fős színháztermünk, bábszínházunk, art mozink, hangversenytermünk és számos kiállítóterünk. Aktív komolyzenei, irodalmi és képzőművészeti élet zajlik. Több, alanyi jogon támogatott együttesünk komoly sikereket tudhat magáénak országos szinten is. Ugyanakkor egy válság közepén járunk.

Az állami támogatás nyilván nem lesz több, s a város sem tud az éves költségvetéséből sokkal többet áldozni kulturális célokra. Ez jelenleg körülbelül négy-öt százalék. Hiszem, hogy ha a helyi gazdaságot erősíteni tudjuk, akkor kulturális területen is sokat léphetünk előre! Úgy látom, hogy a gazdaság szereplői szívesen áldoznak kulturális célokra, ha van miből. A legfontosabb feladat, hogy őket erősítsük, hiszen nekik is érdekük, hogy egy pezsgő várost ajánlhassanak üzleti partnereik számára.

– A koncepció a Zalai Táncegyüttest, a Pannon Tükör folyóiratot és az Egerszeg Fesztivált márkanevekként említi. Ezt úgy kell érteni, hogy helyi értékekről van szó, vagy országos ismertségről és elismertségről is beszélhetünk?
– Mindenképpen országos, sőt határon túli népszerűségről is szó van. Különösen a néptáncegyüttes és a Pannon Tükör esetében. A „zalások” az erdélyi tánckultúra gyökereiből is merítenek. A Kutyakölykök országos ismertsége pedig nem vitás. Mindenképpen szeretnénk, ha a táncegyüttes a jövőben profi kategóriába kerülne. Ami a folyóiratot illeti: ma már rang a Pannon Tükörbe publikálni, melyre figyel a Nyugatra emigrált művészek jó része és a határon túl élő magyarok jelentős csoportja is.

– A sikerek mellett vannak visszatérő problémák is. A képtár-ügy már régóta húzódik, az alsóerdei napközis tábor állaga leromlott, és a közönségszervezés, kulturális marketing is a hiányosságok között szerepel.
– Ez utóbbi téren azért történt előrelépés, elég, ha csak az Egerszeg Fesztivál kommunikációjára gondolunk. De tény, hogy van még mit javítani. Szeretnénk, ha a jövőben a város főiskolásai aktívabban részt vennének az egyes programokon, így ebbe az irányba mindenképpen nyitni fogunk. Jobban meg kell szólítani továbbá a pedagógusokat és a középiskolás korosztályt is. Az Alsóerdei Szabadidőközponttal kapcsolatban annyi változás van, hogy az Apáczai ÁMK irányítása alá került a hely.

Már több programot is szerveztek az egykori táborba. Azt viszont át kell gondolni, hogy a jövőben kulturális vagy szabadidős-egészségmegőrző célra kívánjuk-e használni a területet. Körüllengi némi nosztalgia is a helyet, de úgy vélem, hogy célszerűbb gyakorlati szempontok szerint dönteni. Ami a Városi Képtárat illeti: a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nem aktuális kérdés, annál is inkább, mert egyelőre nem sikerült találni olyan épületet, ami alkalmas lehet egy színvonalas, a modern kor követelményeinek megfelelő gyűjtemény és kiállítóhely befogadására.

– Az elmúlt évtizedekben mindig hangsúlyos volt a hagyományok ápolása, vagy éppen a népi kultúra élővé tétele, amire joggal lehetünk büszkék. A koncepcióból ugyanakkor az olvasható ki, hogy a fogyasztói célcsoportok között többségben van a 30–39 éves korosztály. Az ő érdeklődésüket mivel lehet még felkelteni?
– Azt gondolom, hogy a Kvártélyház előadásai, a hangversenyterem Jazz Szerdái, az Egerszeg Fesztivál és a Belvárosi Szüret programjainak jó része őket célozza. De ide sorolnám a Hevesi Sándor Színház új vezetésének jó néhány elképzelését is. Fontos ezt a korosztályt tudatosan megszólítani, bár én annak a híve vagyok, hogy az az igazán jó minőségű kulturális termék, ami életkortól függetlenül, mindenkinek szól.

– Ezt a közösségteremtő szándékot erősítené az elképzelések között szereplő polgári városmag is?
– Mindenképpen! A belvárosban radikális közlekedésváltozásra van szükség. Egyszer kell csak nagy levegőt venni, s azt mondani, hogy holnaptól minden másképp lesz! Pont a belvárosi fesztiválok bizonyítják, hogy igenis ki lehet kerülni a főutcát, nem muszáj, hogy az autósforgalom jó része ott haladjon keresztül. Ha felszabadulnak az utcák és terek, máris megnyílik a lehetőség, hogy több kávéházi terasz létesüljön, s több szabadtéri program legyen a belvárosban. Szeretném, ha a következő években tovább erősödnének a kulturális brandjeink, intézményeink, s az a polgári arculat és légkör, ami évtizedekig hiányzott a városból.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK