Arcában maradt a golyó

Asbóth-kiállítás a Göcseji Múzeumban

Hogy mi köze az amerikai és a magyar harcoknak egymáshoz? Hát, Asbóth Sándoron kívül nem sok! A keszthelyi születésű vízmérnök és katona azonban a két nemzet hőseként vonult be a történelembe. Az 1848/49-es szabadságharcban alezredesként, az amerikai polgárháborúban pedig az északiak dandártábornokaként szolgált. Zala megye 2010-ben ünnepelte születésének 200. évfordulóját. A jeles alkalomból, a keszthelyi Balatoni Múzeumból tavaly egy Asbóth életét bemutató vándorkiállítás indult útjára. A tárlat a Balatoni- és a Hadtörténeti Múzeum után, most a Göcseji Múzeumban látható.

A kiállítás – melynek kurátora Béres Katalin történész-muzeológus –, első ránézésre amolyan hagyományos vitrines, tablós kiállításnak tűnik. A falakon és a tárlókban azonban igazi ritkaságokra lelhetünk, melyek előtt érdemes elidőzni. A fenti fegyvereken túl, honvéd gyalogsági öltözetet, korabeli mérnöki viseletet, és –eszközöket, egy nemzetőr dobot és egy USÁ-ból érkezett katonai egyenruhát is láthatunk. Mindezt tucatnyi fotográfia, festmény és levél egészíti ki; Asbóth életének fontosabb állomásaiba pedig színes és informatív tablók segítségével nyerhetünk bepillantást. Mérnöki tevékenységét 1849-ben egyre inkább felváltotta a katonai, s néhány évtizeddel később hasonló történt vele a tengerentúlon is.

A március 11-én nyílt tárlatot Tar Ferenc, a Balatoni Múzeum korábbi munkatársa, a hévízi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola tanára, a „Lincoln magyar tábornoka” című Asbóth-monográfia szerzője nyitotta meg. Mint mondta: a két nemzet hőseként számon tartott katona egyik legfontosabb tulajdonsága a hűség volt. Hű maradt szülőföldjéhez, a 48-as eszmékhez és Kossuth Lajoshoz, akinek nemcsak katonai irodáját vezette, hanem, mikor arra került sor, követte a török emigrációba is.

1851 őszén került az Amerikai Egyesült Államokba, ahol New York környékén dolgozott mérnökként. 1861-től pedig az északiak oldalán küzdött a szabadságért; ez esetben a rabszolgaság megszűntetéséért. A polgárháborúban több száz magyar harcolt, így nem csoda, hogy a harcok idején a titkos levélváltások magyar nyelven történtek. 1864-ben még a New York Times is Asbóth érdemeit dicséri. Ám még abban évben, a nyugat-floridai erők parancsnokaként súlyos sérülést szenvedett: egy lövedék fúródott arckoponyájába, melyet nem sikerült eltávolítani. Golyóval az arcában nevezték ki két évvel később az USA argentínai nagykövetének, s golyóval az arcában, nagybetegen halt meg 1868-ban Buenos Airesben. Először az ottani angol katonai sírkertbe temették, majd 1990. október 23-án hamvait az USÁ-ba szállították, s a washingtoni arlingtoni hősi temetőben helyezték végső nyugalomra.

(A „Két nemzet hőse” című kiállítás május 8-ig látható a zalaegerszegi Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében.)