Településnevek a "Zalai Életfán"

Zalavár-Várszigeten tartották Zala Megye Napját
 

Később ünnepi közgyűlést tartottak, ahol kitüntetéseket adtak át, élen a díszpolgári címmel, melyet idén Németh János keramikusművész vehet át. Mindezeken túl kitűnő időjárási körülmények között családi napot is tartottak, olyan programokkal, amelyek a kilátogató famíliák minden tagját megmozgatták. A programok a megye településeinek főzőversenyével indultak, s a nap keretében Zalavár és Somogyvár falvak hivatalos kapcsolatfelvétele is megtörtént, ami egy délutáni kispályás futballmeccsben öltött testet. Délben a színpadon a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház művészei mellett a Dórci és a Fülesek, a Hétrét és az Intermezzo együttes is látható-hallható volt. Mindezeken túl bemutatták a Zala Megye Címere című kötetet is.

A Zala-vármegye első írásos említésének ezer éves tiszteletére tavaly felavatott Millenniumi Emlékműben tartott ünnepi programon minden meghívott megcsodálta a nemrég elkészült, a megye településeinek zöme által eszmeileg és anyagilag is támogatott, székelyudvarhelyi művész által készített "Életfát". Az alkotást a megyei és zalavári önkormányzat kezdeményezésére indult vársziget-fejlesztési program részeként adták át ünnepélyesen.

Köszöntőjében Manninger Jenő utalt rá, a megye történelmi központjában elhelyezett "Életfa" című alkotás ideális térben nyújt közösségerősítő élményt. A megye ezer évvel ezelőtti írásos említésének évfordulóján, a kitüntetések átadása előtt a közgyűlés elnöke kijelentette: első alkalommal tartják a millenniumi emlékműben a díjátadót, de a jövőben más helyszínek is számba jöhetnek az ünnepi közgyűlések helyszíneként. A zalavári ásatások során még számtalan földalatti rejtett kincs előbukkanására várnak a régészek. Az emlékparkot bővíteni és fejleszteni kívánják, hogy az turisztikai kirándulóhelyként és zarándokhelyként is működhessen. Az elnök szólt arról is, hogy a megye, változások előtt áll. A kormány a megyék szerepének megerősítése mellett döntött, ez akkor is így van, hogyha a munkamegosztás módosult, és a megyei önkormányzat hivatalának feladata nagymértékben változik. A kormányhivatal megyei szinten való létrehozása nagy lépés volt előre, nemcsak az ügyek kerültek közelebb az emberekhez, hanem a megyei közigazgatás is erősödött ezáltal. Az intézmények fenntartása, működtetése is fontos kérdés, de a megye fejlesztése, jövőjének meghatározása viszont sorsunkat döntően alakító feladat. A kulturális értékek megőrzése, a közművelődés helyi kötődése, mind-mind arra ösztönöznek, hogy a megyei önkormányzat a jövőben is szerepet kapjon - hangsúlyozta.

Dr. Kövér László, az országgyűlés elnöke avatóbeszédében kifejtette: a felavatott fát nem anyaga, nem formája, nem mérete teszi megismételhetetlenné, hanem a titok, amit magában rejt.  A titok a leveleiben rejtezik, amelyekből éppen annyi van, ahány települést a megye számlál; a titok, amit a törzsében rejt, amelyet három legendás történelmi alak szelleme tesz hajlíthatatlanná; a titok, amely a földben rejtező gyökerekben van.  A fa gyökere éppoly hatalmas, mint koronája. Gyökér nélkül nincs szilárd törzs, nincs ág, nincs árnyat adó lombkorona, nincsenek rügyek. Ha a gyökerek a messzi történelmi múltba kapaszkodnak, mint az "Életfa" esetében, az valóban az égig érhet, és hatalmas jövő várhat rá. Az ember lelki-kulturális és anyagi természetű örökséget is kap, és ad át a jövő nemzedéknek. Az eleinktől kapott lelki kincs megőrzése, a nemzeti kultúra gazdagítása számít fontos feladatnak. A fa a mélységből a magasságba törő alakjával is üzen. Jó kertészként kell gondozni a magyar élet fáját - mondta el végezetül a parlament elnöke.

Az alkotást Szi-Márton János helyi plébános áldotta meg. Elmondta, az ide eddig betérők, bár nem szakrális térben voltak, mégis különös tisztelettel viseltettek a gyönyörű épületben helyet kapó jelkép előtt.  Az "Életfa" tetejénél beúszó fény azt jelképezi, hogy Isten minden közösség, így a zalaiak Atyja is.

A Zala Megyei Közgyűlés által alapított kitüntető címeket és díjakat Manninger Jenő nyújtotta át az arra érdemeseknek.
"Zala Megye Díszpolgára" kitüntető címet Németh János keramikus művész kapott a hagyományőrző göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága használatával, a megye hírnevének öregbítése érdekében végzett alkotómunkájáért. "Zala Megye Közigazgatásáért" díjat adományoztak Varga Mária nyugalmazott köztisztviselőnek. "Zala Megye Egészségügyéért" díját ketten vehették át: dr. Barakonyi István nyugalmazott főorvos, és dr. Venczel István háziorvos. Hárman jutottak a "Zala Megye Közművelődéséért" kitüntetéshez: Lengyák István nyugalmazott pedagógus, Szemes Péter főszerkesztő-helyettes és Völgyiné Boa Katalin igazgató. "Zala Megye Szociális Gondoskodásáért" díj átvételére idén Péntekné Ombódi Anikót tartották érdemesnek. Simon Márta tanárnő, Olasz Jánosné igazgató és Lakner Lajos nyugalmazott igazgató munkáját ismerték el a "Zalai Pedagógus-díj" átadásával. Az év "Zalai Diákjává" Gál Soma gimnáziumi tanulót választották. "Zala Megyei Ifjúsági Sportjáért" díjban részesítették Kardosné Tóth Katalin pedagógust. "Zala Megye Sajtódíját" Horváth A. Attila újságírónak ítélték oda. "Zalai Civil Társadalomért és Kisebbségekért" Unger Ilona országos kisebbségi önkormányzati képviselő vehetett át elismerést. Szalóki Jenő nyugalmazott gyenesdiási polgármester kapta a "Zala Turismusáért" járó elismerést.

"Zala Megye Mezőgazdaságáért" díjban részesítették Császár István ügyvezetőt. "Zala Megye Kistelepüléseiért és Hagyományaiért" Baumgartner József nyugalmazott polgármester vett át jutalmat. Dr. Kalamár József nyugalmazott igazgatót a megye növényvédelméért végzett tevékenységéért tartották érdemesnek a "Zöld Zaláért" díj átvételére. "Vajda Lajos-díjjal" ismerték el néhai Boncz Barnabás szakíró munkásságát.  A "Családdal Zaláért" kitüntetést ezúttal Szelestei Tamás keszthelyi főorvos és felesége vehette át. A három generáció élén álló orvos öt gyermekével és húsz unokájával "példamutató keresztény nemzeti szellemben" végzi munkáját, ezért tartották érdemesnek a rangos díj átvételére.