Nyugat-dunántúli tapasztalatok a repcetermelésről

Baki Agrocentrum – a szántóföldi növénytermesztők szakmai centruma

– Milyen évet zártak tavaly a zalai repcetermelők?
– Az elmúlt években Zala megye sikernövénye volt a repce, hiszen terméseredményeiben messze meghaladta az országos átlagot. Az extrém időjárási körülmények a régióban is meghatározták a repce terméseredményeit. Zala megyében 16.496 ha területen a termésátlag 2,82 t/ha volt, amely nagyban elmaradt az  előző évek 3,1-3,2 t/ha átlagától.

Összességében az fogalmazható meg a 2010. évi repcetermelési évjáratról, hogy aki különösebb szakmai és technológiai hibát nem vétett, ott is 0,4-0,5 t/ha terméscsökkenés volt tapasztalható, illetve az olyan esetekben, ahol a szakmai kezelések és beavatkozások megkéstek illetve elmaradtak, ott akár 0,8-1 t/ha terméskiesés is előfordult.

– Mik voltak a zalai gazdák tapasztalatai?
– A szokásos éves „Repce-kerekasztal” rendezvényünkön rendre 6000–7000 hektárnyi repcetermelői tapasztalat gyűlik össze. Az itt elhangzottak alapján 2009 őszén a vetések időben és jó minőségben kerültek elvetésre, az alapgyomirtások sikeresek voltak.  A repcebolha, repce álhernyó elleni védekezések szintén időben megtörténtek, valamint az őszi gombaölőszeres-regulátoros kezelés a területek 70–80 százalékán befejeződött.

Viszont a jó áttelelés után az első nitrogén fejtrágyák későn, március végén kerültek kijuttatásra és a rengeteg csapadék következtében kijuttatott nitrogén hatóanyag közel 30 százaléka nem hasznosult a kimosódás miatt.  A repce szárormányos, repcefénybogár vontatott betelepedése folytán az ellenük való védekezés nem sikerült minden esetben. Mindezt tetőzte, hogy a virágzás időszakában hűvös, csapadékos idő volt, a méhek sem jártak intenzíven, ezáltal a megtermékenyülés gyengébb volt a szokásosnál.

A virágzás időszakában elvégzett gombaölő szeres védekezések túlnyomórészt sikeresnek bizonyultak. Az évjáratra összességében jellemző volt, hogy az ezer-mag/tömeg átlagosan 15–25 százalékkal alatta maradt az előző évek átlagánál. Érdekes tapasztalat, hogy a fajták és hibridek közötti termésátlagban igazán szignifikáns különbség nem volt kimutatható.

– Mivel tudta a Baki Agrocentrum segíteni a repcetermelő partnereit?
– Az Agrocentrum ügyfélkörében a rendszeres határszemlék megtartásával a termelést folyamatosan figyelemmel kísérte, és a szükséges beavatkozásokra rendszeresen felhívta ügyfelei figyelmét. Örömmel tapasztaltuk, az Agrocentrum partnerei esetében az átlagtermés 3,1-3,2 t/ha volt, szemben a zalai 2,82 t/ha átlaggal.
A személyes szaktanácsadáson túl 2010 őszétől a szükséges szakmai információk már a weboldalunkon is elérhetőek ügyfeleink részére – www.baki-agrocentrum.hu).

– Végezetül, mik a zalai kilátások a repce tekintetében a 2010-2011-es szezonban?
– 2010 őszén a repcék tervezett elvetése Zala megyében körülbelül 10 százalékban sikerült a szokványos augusztus 25. és szeptember 5. időszak között, 85 százaléka csak 1 hónapos csúszással, a maradék 5 százalékot pedig nem tudták elvetni.

A megkésett időpontban elvetett repcék jövője is kérdőjeles, hiszen 4–6 levélben mentek a télbe, a keléskori tőszám mintegy 10–35 életképes növény/m2, a sok eső hatására a talajhatású gyomirtó szerek lemosódtak, másodlagos gyomosodás alakult ki, ezekben az esetekben mindenképpen indokolt a tavaszi gyomirtás elvégzése.

Sajnos már ősszel sok fejletlen állományban láthattunk fómás levélfoltokat. Lévén, hogy az őszi regulátoros-gombaölőszeres védekezéseket nem sok helyen végezték el a fejletlen állományok miatt, ezért tavasszal feltétlenül védekezzünk a gombabetegségek ellen, akár több részletben is – hangsúlyozta Horváth Tamás.