A növényorvosi vényhez kötelező a szerződés

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara új feladatai

– Az uniós elvárásként létrejött rendeletmódosítás kimondja, 2016. november 26-a után a három évnél idősebb, nem felülvizsgált, vagy felülvizsgálaton nem megfelelt növényvédelmi géppel növényvédelmi tevékenységet végezni tilos – tájékoztat Gáspár Zoltán alelnök. – A műszaki vizsgáztatást a növényorvosi kamara által üzemeltetett felülvizsgáló állomások végezhetik, melyek létesítését nem állami támogatásból, hanem magántőke bevonásával képzelik el a rendeletalkotók. Mindez jelentős beruházást feltételez. Egy akkreditált vizsgaállomás ugyanis szántóföldi gépek esetében 14-15 millióba, ha kertészeti kultúrákban használatos permetezőgépekre is alkalmassá teszik a berendezést, akkor már több mint 25 millió forintba fog kerülni. Ehhez jön még a szállítóeszközök beszerzésének, valamint a kiképzett személyzet alkalmazásának költsége.

– A vizsgabázis csak vizsgáztat, az esetleges műszaki problémák megoldására nem lesz lehetőség – hívta fel a figyelmet Simonfalvi Elemér titkár. – Erre idő sem lesz, mert kapacitása napi 4-5, maximum 6 gép felülvizsgálatát engedi meg. Tehát viszonylag hosszú időt vesz igénybe egy megyében az összes gép levizsgáztatása. Új állomásra működési engedélyt viszont csak akkor lehet kiadni, ha az első kapacitásának leterheltsége eléri a 70 százalékot. Kérdés továbbá: a nem megfelelt gépek mikor vizsgáztathatók újra? S ki fogja felbecsülni, összeírni a termelőknél lévő berendezéseket, a hatóság, a kamara, vagy a kettő együtt?

Sok a tisztázatlan kérdés a másik rendelet esetében is, mely szerint kötelező a növényvédelmi szakemberek igénybevétele.

– Az I-es kategóriájú növényvédő szerek vásárlása eddig is receptköteles volt, de ezután a szakirányító csak annak a termelőnek állíthat ki növényorvosi vényt, akivel a növényvédelmi szolgáltatás nyújtásáról írásbeli szerződést kötött – magyarázza a rendeletet Gáspár Zoltán. – Ezt a szerződést 15 napon belül a jogszabályban leírtaknak megfelelő adattartalommal a NÉBIH nyilvános honlapjára fel is kell tüntetnie. Ez egyrészt nem kis feladat, a nyomonkövethetőség miatt azonban pozitív előrelépésnek számít, hiszen fontos cél, hogy a növényvédelmi szakembereknek minél nagyobb területre legyen áttekintésük. Attól kezdve viszont, hogy felírja a receptet, mindenért, többek között a göngyöleg, a csomagolóanyag visszaszállításáért, ártalmatlanításáért felelőssé tehető. A rendelet kimondja azt is, ha tevékenységéből adódóan valami probléma adódik, visszavonják engedélyét egy-két évre.

– Nem feltétetlen a növényorvosnak kell hibáznia ahhoz, hogy bármilyen probléma adódjon – fűzi hozzá Simonfalvi Elemér. – Korábban csak visszavonható volt az engedély. Úgy véljük, a szigorítással nagyon nagy felelősséget próbálnak rájuk terhelni, ami riasztóan hat. Kérdés, lesz-e elegendő szakember? A kollégák nagy része ugyanis pályaelhagyásra kényszerült, mivel korábban a gazdáknak nem volt kötelező igénybe venni szaktanácsadásukat. A II-es és III-as forgalmi kategóriájú növényvédő szerek felhasználásához továbbra sem kell szakirányítót alkalmazni, aki az új rendelet értelmében mindeközben a teljes művelt területért felelős. Mindez újabb problémákat vet fel.

A Zala megyei növényorvosi kamara 110 fős tagságából az előbb említett okok miatt csak 20–30 kolléga fogható hadra. Ismerve a megye területi szerkezetét, képtelenség, hogy el tudják látni a feladatot. Heteken belül elindulnak a tavaszi mezőgazdasági munkák, és mind a repce, mind a gabona esetében igazán hatékony növényvédő szerek csak az I-es forgalmi kategóriában vannak. Ezeket a készítményeket azonban már csak szerződéssel lehet megvásárolni és kijuttatni.

A növényorvosi kamara megyei szervezetének vezetése mindezek ellenére az irányt jónak tartja, mert alapvető cél a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság. A gazdáknak úgy kell védeni a szántóföldi kultúrákat a károsítóktól, hogy kémiai szereket csak minimális mértékben használnak fel. A növényorvosok éppen ebben tudnak segítséget nyújtani, még pedig az alkalmazandó szerek ár-érték arányának legkedvezőbb kiválasztásával. A termelők szaktanácsadásra költött pénze ezért biztosan megtérül, hangsúlyozta Gáspár Zoltán.