Bábmozgatás japán módra

Mese a lustaságról és a cselszövésről

A fő játékos irányítja a fejet, és a jobb kart, míg a többiek a bal kezet, és a lábakat. De külön mozog a száj, a csukló, és a láb egyes részei is. A Griff Bábszínház a közelmúltban mutatta be a japán Tojama megyei Bungeiza Gekidan Színházzal közösen Kinosita Dzsundzsi "Hétalvó" című mesejátékát.

A bunrakubábokkal játszott előadás ősbemutató is volt egyúttal, hiszen Magyarországon még nem volt műsoron olyan előadás, ahol ezt a bonyolult bábmozgatási technikát alkalmazták volna. A darabot Koizumi Hirosi rendezte, de a díszlet- és a jelmeztervező is japán volt, sőt az itteni színészeknek a rendező felesége, Koizumi Kuniko színésznő, előjátszotta az egyes mozzanatokat.

A történetet a vendégrendező hozta magával, mely egy lusta falusi fiúról szól, akit mindenki csak Hétalvónak (Balázs László) hív. A fiú Nagyanyóval (Benkő Zsuzsanna) él együtt, ám ahelyett hogy dolgozna, azon töri a fejét, hogy hogyan tudna ésszel, vagyis leginkább csalafintaságokkal és mások átejtésével pénzt keresni. Elnyerve ezzel a falu leggazdagabb lányának kezét.

Európai szemmel érdekes ez a japán történet, hiszen Hétalvó majdnem lelepleződik, de aztán mégsem bukik el. Míg a hagyományos magyar és európai mesék végén a rosszaságért mindig jár valami méltó büntetés, vagy legalább egy végső tanulság, itt más filozófiai síkon fejeződik be a történet. Hétalvó egyik cselszövése ugyanis szerencsés kimenetelű lesz, és a "megsegített" ember helyreállítja a szavahihetőségét. A dolgok így jó irányba terelődnek.

A Hétalvó egy nyugodt, már-már lassú mese, sajátos, visszafogott, de időnkét éles humorra. A díszlet, és a speciális bábmozgatás pedig különleges színpadképeket és jeleneteket eredményez. Néha a Mátrix filmekre emlékeztető "belassítások" és fényeffektusok színesítik az előadást. Bár tradicionális bábjátékról van szó, a rendező mégis újítónak számít ezzel a produkcióval, hiszen - mint az az előadás után kiderült - Japánban a bunraku az arisztokrata világot mutatja be. Koizumi Hirosi ezzel szemben a falusi társadalmat ábrázolja a történetben.

Az előadásban a bábszínház egész társulata részt vett, a magyar társrendező pedig Pinczés István, a Griff Bábszínház igazgatója volt, aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Tojama megyei művészekkel.