Feszületek és értelmezések

Keresztek a múzeumban

A megnyitó előtt néhány másodperccel Nemes László észrevette, hogy Mária-sorozatának egyik darabja véletlenül elforgatva került a falra, így a festőművész - kedélyes érdeklődők és fotósok gyűrűjében - gyorsan a helyes irányba igazította a képet.

Feltámadás, új élet, sorsszimbólum - asszociált a keresztre, mint jelképre Balaicz Zoltán alpolgármester, köszöntve a kiállító művészeket és a közönséget. Mint mondta a húsvét közeledtével a tárlatnak egy olyan üzenete is van, hogy van feltámadás, és az élet győzedelmeskedik a halál felett. A tárlatot Szabó Vilmos lelkész, az evangélikus egyházközösség vezetője nyitotta meg. Hosszú volt az az út, míg a keresztből, mint kegyetlen kínzóeszközből vallási, történeti és kulturális szimbólum lett - mondta. A lelkész szerint ehhez kellett Krisztus és a megváltás.

Horváth M. Zoltán alkotása

Elgondolkodtató azonban az, hogy vajon értjük e még a kereszt igazi értelmét, vagy mára csak egy tárgy lett. Útszéli feszület, díszes faragvány, vagy nyakbavaló ékszer. A kereszt azonban kitartóan azt hirdeti két évezrede, hogy a megváltás elvégeztetett, s általa megtapasztalhatjuk az isteni szeretetet.

Kostyál László művészettörténész, a múzeum igazgatóhelyettese a kereszt szimbolikus jelentéséhez csak annyit fűzött hozzá: az égi és a földi világ jelképes találkozásáról van szó. Az emberiség történetében sokáig a vertikális szemlélet uralkodott, ám egy ideje a horizontális látásmód dominál. Harmonikus egyensúlyba kellene hozni a két szintet, s akkor - a metszésponton - az emberek visszatalálnának a spiritualitáshoz úgy, hogy a technikai haladás sem áll meg. Mindig is azok a társadalmak és kultúrák voltak erősek, ahol ez a két nézet együtt volt hangsúlyos.

A kiállításon húsz alkotó mutatkozik be; jórészük nem ismeretlen a zalaegerszegi közönség előtt, hiszen helyi, vagy Zalához kötődő, kortárs művészekről van szó. De a megyén túlról is érkeztek festők és szobrászok. A közel félszáz művet felsorakoztató tárlat egyfajta ikonográfiai és stílustörténeti kalandozás is. Megannyi látásmód és művészeti irányzat elevenedik meg. Jórészt a hagyományos, klasszicizáló értelmezés és képi világ dominál (a kereszt, mint Krisztushoz, az Újszövetséghez, vagy magához az egyházhoz kapcsolódó jelkép), ám van néhány újragondolás, kísérlet, vagy éppen olyan asszociáció, mely nonfiguratív ábrázolással válik kifejezhetővé és értelmezhetővé (például Nagy Kálmán, vagy Tánczos György képei).

Balaicz Zoltán köszöntötte az alkotókat

A tárlatnyitót megelőzően éppen egy ilyen "újragondolás" váltott ki vitát a szervezők körében. Horváth M. Zoltán képzőművész fotósorozatáról először ugyanis úgy gondolták, hogy nem illik a kollekció hangulatához. (A triptichonon ugyanis egy hölgyet látunk fehérneműben, menyasszonyi fátyolban, lábai előtt három koponyával, hol imádkozva, hol karjait széttárva, hol egy koponyával a kezében.) Az alkotás végül mégis kikerült - tegyük hozzá, szerencsére!

A művész ugyanis nem tesz mást, mint, hogy a reklámfotók stílusában jeleníti meg a nőt (ideált), ám mindeközben felvonultatja a tárlathoz nagyon is illő, keresztény szimbolikákat (kereszt, imádság, feltámadás, szűziesség, elköteleződés). Tökéletes képi hatást és üzenetet sugározva a befogadó felé. Sem a kereszt jelentéstartalma, sem a szentsége nem sérül. Ahogy Szabó Vilmos is utalt a képsorozatra: nem a ruhátlanság a lényeg (ez inkább csak eszköz). Sokkal fontosabb az ima, a kitárt kar, és a koponya, mely egyértelműen jelzi a feltámadást. Mindezt egy 21. századi "közegbe" jelenítve meg.

Hasonlóan izgalmas Leclerc Szelényi Ulrik Vas megyei szobrászművész fémből, vasból (biciklinyereg, lánc, csípőfogó, villáskulcs) készült feszület és piéta kompozíciója. És ha már újraértelmezéseknél tartunk említést érdemel Szabolcs Péter szobrászművész egyik alkotása is (Karon hajóján), ahol Krisztus testét (lelkét?) a görög mitológiából ismert Kharón, a révész viszi át a túlsó partra. Jelezvén talán azt: mindegy milyen korban, kultúrában, hitben vagy vallási közösségben élünk, az Igazság odaát van.

A tárlat április 29-ig látogatható a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében.