(Látványterv)

Impozáns tér, zaklatott sors

A város jegyzője lapunk érdeklődésre elárulta: a Díszterem a felújítás után az eredetihez hasonló küllemben és hangulatban pompázik majd.

Komolyabb beavatkozások valóban hosszú idő óta nem voltak, ám kisebb, lokális javításokat, festéseket azért végeztek. Most viszont tényleg megérett az idő egy nagyobb megújulásra – fogalmazott. Annál is inkább, mert ez Zalaegerszeg legreprezentatívabb terme: nemcsak a közgyűlések zajlanak itt, hanem házasságkötésekre, konferenciákra és más rendezvényekre is gyakran sor kerül, s szeretnék, ha a terem továbbra is méltó, helyszíne lenne ezeknek az eseményeknek. Szerencsés egybeesés, hogy a város jövőre ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját, így a jubileumi rendezvényeknek már egy megszépült tér adhat otthont.

Zsupanek Péter, az önkormányzati osztály vezetője a felújítás részleteiről elmondta: nemcsak a Díszterem, hanem a vele szomszédos termek, és a főlépcsőház (vagyis a levéltár lépcsőháza) is megújul. Sor kerül a teljes villamoshálózat és elektromos rendszer rekonstrukciójára, ezenkívül klímával is felszerelik a helyiséget. Az átépítés után új színeket is kap a terem, a megvilágításánál pedig a kvártélyház belső udvara felől érkező természetes fényeket is fel szeretnék használni. A felújítás összköltsége 50 millió forint, melyet a város a saját költségéből fedez.

Kovács Gábor hozzátette: a munkálatok idején a terem nem tud sem rendezvényeket, sem házasságkötéseket lebonyolítani. Ez utóbbiakra a Városi Hangverseny –és Kiállítóterem nyújt alternatívát. Ami a közgyűléseket illeti: a felújítás a nyári szünet alatt zajlik, így e téren nem várható fennakadás, ha esetleg rendkívüli közgyűlésre kerülne sor, azt a polgármesteri hivatal 101-es termében tartják meg.

A Díszterem rendszerváltozás előtti múltjával kapcsolatban dr. Gyimesi Endre történész, a város egykori polgármestere elmondta: zaklatott volt a terem sorsa. Az 1891-ben létesült impozáns helyiség állaga ugyanis a szocializmus évtizedei alatt folyamatosan romlott, és a kihasználtsága is csökkent. A Díszterem a 19. század végén és a 20. század elején a főispáni hivatal reprezentatív terme volt; először 1891. november elsején tartottak itt rendkívüli megyei közgyűlést.

1994-től zajlanak itt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlései

A második világháború után főleg pártcélokra (konferenciák, megyei tanácsülések, ünnepélyek) és más rendezvényekre (kulturális események, kiállítások) használták a termet (ami akkoriban a járási tanács dísztermeként funkcionált), ám szerepe fokozatosan leértékelődött. A nyolcvanas években a Pedagógiai Intézet használta előadóteremként, 1988-90-ben pedig a levéltár kötözött be ideiglenesen, míg az intézmény helyiségei felújítás alatt álltak. A rendszerváltozást követően 1994-től lett a városi közgyűlések hivatalos helyszíne; az első ülést május 4-én tartották ezen a helyen.

Gyimesi Endre hozzátette: számos pártvezér és politikus is megfordult a falak között. Járt itt többek között Rákosi Mátyás, Kádár János, majd a 1990 után Demszky Gábor, Orbán Viktor, Göncz Árpád és Mádl Ferenc is. A történész a Díszteremben látható festményekkel kapcsolatban elmondta: jelenleg Zrínyi Miklós, Csány László és Deák Ferenc portréja látható. Mindhárom kép a 19. század második felében készült. Leghíresebb közülük a Csányról készült alkotás, melyet Barabás Miklós festőművész készített 1868-ban. A teremben eredetileg más festmények voltak, többek között Szapáry Géza, Festetics György, sőt Horthy Miklós portréja is a falakon volt. Ezeket a képeket 1951-ben távolították el. A Deákról, Csányról és Zrínyiről készült festményeket Gyimesi Endre polgármesterként tetette vissza a terembe 1997-ben, a város első írásos említésének 750. évfordulóján.

A mostani felújítás után ezek a képek továbbra a terem díszei lesznek.