Nem kell mindig Last Christmas

Karácsonyi dalokról karvezetővel és zenésszel

Jingle Bells, Csendes éj, Last Christmas, Szent Karácsony éjjel... a sort még hosszan lehetne sorolni. Talán nem is hinnénk, de ezek közül az elsőként említett dal a legrégebbi, és ráadásul a legismertebb a világon. A Jingle Bells ugyanis az 1850-es években íródott, eredetileg azonban nem karácsonyra, hanem az amerikai hálaadási ünnepre készült. Persze azóta már világszerte számos feldolgozás készült belőle.

De tényleg nincs új dal a nap alatt? És miért kell, hogy egy karácsonyi dal túlontúl érzelgős, már-már "csöpögős" legyen? Kovács Kata énektanárral, a Városi Vegyeskar karnagyával, és Kardos "Bozi" Endre zenésszel, a Hétrét együttes frontemberével próbáltunk választ találni a kérdésre. Abban mindketten egyet értettek, hogy a karácsonyi zenei kínálat minősége hagy némi kívánnivalót maga után, különösen ami az üzletek, vásárok "slágerlistáját" illeti. A hangszóróból áradó muzsikák, és a polcokon található cédék között is nehéz minőségi zenét találni.

Kovács Kata szerint azért létezik jó karácsonyi dal is. Ő például a klasszikusok híve: szinte mindent szívesen hallgat, vagy énekeltet, ami klasszikus zenére épül. Szereti ezen kívül a jazz-es és szvinges karácsonyi zeneszámokat is, szerinte Michael Bublé dalai teljesen jók és vállalhatók. A problémát karnagyként inkább a repertoár szűkösségében látja. Mint meséli: tíz éve vezeti a vegyeskart, és minden évben nagy bajban van, hogy hogyan tudja változatossá tenni a karácsonyi koncerteket. Már januárban elkezd gondolni a témán és a tematikán, hogy ne váljon a dolog önmaga ismétlésévé. Idén például a koncert első fele klasszikus zeneművekre épül, a második részben viszont musical-ek lesznek. Tudja, hogy sokan ezt giccsesnek találják, ám a közönség jó része szereti; szóval nem könnyű minden igényt kielégíteni. Sajnálja, hogy manapság nem születnek új karácsonyi zeneművek. A népének feldolgozások jórészt kimerültek, új igényes szerzemények pedig nincsenek, és magyarázat se nagyon van rá, hogy miért.

Kardos "Bozi" Endre szerint a jó karácsonyi dal alapja a jó szöveg. Egy Nagy László, Zelk Zoltán, vagy Pilinszky János versből igenis lehet értékes dalokat írni. A baj inkább a közízléssel van, ami az olcsó popzenét preferálja, így a karácsonyi zenék, és a gyermekeknek szóló dalocskák is ezeket utánozzák. Attól pedig még egy jó gyermekversből sem lesz jó dal, hogy a popslágerek mintájára készül. Úgy érzi, hogy ezek főleg az eladhatóság érdekben íródnak, az igényesség, művészi érték sokszor szóba se kerül.

Azért Bozi is talál magának kedvére valót. Mint mondja - biztos életkoránál fogva is - de neki főleg a régi Kaláka és Szélkiáltó nóták jönnek be, de vannak olyan egyházi dalok és népdalok is, amiket szívesen hallgat, sőt amiket saját zenéjükbe is beépít. A KisHétrét zenekarral pont most járják a várost és a megyét a Mikulás-napi és karácsonyi műsorukkal, sőt a pózvai pszichiátriai betegek otthonában is rendeztek jótékonysági koncertet.

A zenész úgy gondolja, hogy egy jó dalhoz nincs is mindig szükség teljes hangszerelésre, néha a kevesebb több: egy-egy jól megválasztott hangszerrel sokkal igényesebb, letisztultabb hatást lehet elérni. Hogy kell -e a túlzott érzelgősség? Bozi szerint egyáltalán nem, inkább legyen vidám az ünnep! Az öröm, a humor, a gyorsaság és a tempó nem hiányozhat a karácsony hangulatából sem.

A zenésszel egyetértve, ha már karácsonyról és humorról van szó, fenyőfa-díszítéshez pont ideális Rutkai Bori és a Specko Jedno Égősor című száma. Sőt, jöhet Frank Sinatra-tól a Let it snow! is, de csak ha kapunk hozzá Bruce Willist is véres trikóban.