Tárlatvezetés sztereoképek között

Az ingyenes tárlatvezetésen a Budapestről érkezett vándorkiállítás kurátora többek között elmondta: az I. világháborúban készült háromdimenziós képek kétlencsés sztereo-fényképezőgéppel készültek, amiket annak idején egy úgynevezett sztereo-nézővel lehetett megtekinteni. Az eredeti fotók is térhatásúak voltak: a két szem által kétféleképpen látott képet vetítették a néző elé. A mostani tárlaton az eredeti sztereoképek digitalizált változatát (anaglif technika) láthatják kinagyítva a látogatók, a térhatás pedig piros-kék 3D-s szemüvegek segítségével érhető el.

A történész beszélt arról is, hogy a kiállításon látható I. világháborút bemutatót fotók propagandaképek. A háborúban szemben álló felek – az antant és a központi hatalmak – azért készítettek fotókat, hogy hadseregük tettrekészségét propagálják, illetve hogy a háborúban részt nem vett embereket informálják. A képek témája a katonák felkészültségéről szól, a fotók képaláírásai pedig megnyugtató üzeneteket közvetítettek az otthoniaknak, melyekből főleg az érződött, hogy a katonák jól vannak, a háború pedig hamarosan véget ér.

A korabeli sztereoképeket az I. világháborúban, és az azt követő években a könyvekhez hasonlóan kiadták; ezzel külön cégek foglalkoztak. A tárlaton két ilyen vállalkozás fotósorozatát lehet megtekinteni.

Az antant és a központi hatalmak propagandafotói között nem sok különbséget lehet látni. Bognár Katalin érdeklődésünkre egyetlen különbséget említett: a német fotósorozatban – melyet 1916-ban adtak ki – nem volt kép saját halottakról. Az amerikai sorozatban viszont igen. Ennek az az oka, hogy ez utóbbi képek már a háború után jelentek meg, így nem volt tétje annak, hogy beszámolnak- e saját halottaikról.

A Göcseji Múzeum időszaki kiállítóterében április 26-ig lehet megtekinteni a Nagy Háború térhatású fotográfiáit.