Közgyűjteményi konferencia a múzeumban

A Göcseji Múzeumban rendezett szakmai tanácskozáson Kaján Imre múzeumigazgató köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta: a két évente megrendezésre kerülő előadássorozattal Széchenyi István előtt tisztelegnek, hiszen a reformkori politikus 1825. november 3-án ajánlotta fel jövedelmét a magyar tudós társaság (a későbbi MTA) megalapítására. Zalaegerszegen 1986-ban volt először szakmai konferencia a magyar tudomány napja alkalmából, mely akkor Németh József múzeumigazgató kezdeményezésére jött létre. Az idei kétnapos tudományos ülésen – melyet ezúttal Béres Katalin történész szervezett – a megye múzeumainak és könyvtárainak munkatársain túl az MNL Zala Megyei Levéltárának, valamint a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumnak a kutatói tartottak előadást.

A konferencia néhány előadása napjaink jelenségeire is reagált. Dr. Paksy Zoltán történész-főlevéltáros a tervezett Mindszenty Emlékközpont kapcsán vetett fel egy problémát, az egykori apátplébános Zalaegerszegen eltöltött évtizedeit vizsgálva. Előadásában rávilágított arra, hogy a 20. század köz- és politikai életét meghatározó szereplők életútja, munkássága gyakran ellentmondásos. Előfordul, hogy akikre kommunista üldöztetésük miatt afféle példaképként, nemzeti hősként tekintünk, más kontextusban vizsgálva életüket, egy sor negatívumot is hordozhatnak. A történész szerint Mindszenty alakja is ilyen ellentmondásokkal terhelt. Tény, hogy mind a nyilasok, mind a kommunisták üldözték, 1945 előtti időszaka (mely jórészt épp a Zalaegerszegen eltöltött éveket jelenti) sokáig feltáratlan volt. A korabeli dokumentumokból többek között kiderül, hogy Mindszenty, a keresztény nemzeti eszme harsány radikalizmusát képviselte, mely az általa alapított és szerkesztett Zalamegyei Újság szellemiségén is érezhető volt. A lapban gyakran jelentek meg zsidóellenes vezércikkek. Plébánosi tevékenységére pedig a szigor volt jellemző, amit nemcsak a városban élő izraelita kereskedők, hanem gyakran a nem katolikus keresztény egyházakhoz tartozó hívek is megéreztek, megsínylettek.

A konferencián Mindszenty is fókuszba került

Paksy Zoltán arra kérte a közgyűjteményekben dolgozó kollégákat, hogy Göcseji Múzeum szomszédságába tervezett Mindszenty Emlékközpont kapcsán szülessen egy szakmai állásfoglalás, hogy egy hitelesebb Mindszenty-kép bontakozhasson ki a közönség előtt.

Egy néhány hónapja Zalaegerszegre költözött nemzetközi művésztelep és rezidenciaprogram adta az apropót dr. Kostyál László művészettörténész (Göcseji Múzeum) előadásához. Mint ismert, a nyár folyamán Lendváról Zalaegerszegre települt a D'clinic Studios, mely havonta újabb és újabb képzőművészeket fogad a világ különböző pontjairól, akik néhány aktív hetet töltenek el a városban. Egyik fiatal amerikai képzőművésznek, Lewis Colburn-nak, augusztusban a múzeumban is nyílt egy kiállítása, Three Museum Objects címmel. Kostyál László a művész által készített három múzeumi objektumon keresztül azt elemezte, hogy a messziről jött alkotót mi ragadta meg városunkban.

Lewis Colburn egyik alkotása a Göcseji Múzeum aulájában (archív)

Vagyis, hogy egy vitrinre való restaurált és újraalkotott ősi kerámiából, az olajipari múzeum egyik mellszobrának másolatából, valamint a városban látható beton villanyoszlopok lekicsinyített másából hogyan rajzolta meg Colburn a képzőművészet eszközével, szubjektív módon, de meglehetős éles látással a város történetét. Új kontextusba helyezve ezzel a múltat; melyből két általa kiválasztott objektum (a szobor és a kerámiák), ráadásul kanonizált, vagyis múzeumi környezetből származik.

A kétnapos konferencián természetesen Zalaegerszeg és a múltjával kapcsolatban is hallhattak előadásokat az érdeklődők. Necze Gábor (Göcseji Múzeum) a 19. századi borkultúráról; Megyeri Anna (Göcseji Múzeum) a Kele-, a Morandini és a Pais- család emlékezetéről; dr. Gyimesi Endre (Zala megyei levéltár) a 20. század elejének két "elfelejtett" polgármesteréről, Várhidy Lajosról és Korbai Károlyról szólt. Marx Mária (Göcseji Múzeum) az átalakítás előtt álló falumúzeumról beszélt, Molnár András (Zala megyei levéltár) a reformkori tisztújításokról, Csomor Erzsébet (Zala megyei levéltár) az 1820-as évek egerszegi hétköznapjairól, dr. Vándor László (Göcseji Múzeum) a török kori egerszegi végek pusztulásáról dr. Bilkei Irén (Zala megyei levéltár) pedig két, a 16. században Egerszegen kelt oklevélről, illetve azok történeti jelentőségéről tartott beszámolót.

A megyét érintő történeti kutatások közül szóba került többek között a türjei premontrei templom régészeti feltárásának eredménye (Orha Zoltán; Göcseji Múzeum), Deák György zalatárnoki joghallgató kalandjai a hamis bankókkal (Bekő Tamás; Zala megyei levéltár), valamint a közigazgatás átalakítására tett 1945 utáni politikai kísérletek (Káli Csaba; Zala megyei levéltár).

Mivel a tudományos ülés első napja épp november másodikán, vagyis halottak napján kezdődött, dr. Petánovics Katalin, a Balatoni Múzeum nyugalmazott néprajzkutatója az elmúlás szokásairól tartott előadást.