Hit, küldetés, munkabírás

Konferencia Mindszenty életéről

Az évforduló alkalmából tudományos emlékülést és kiállítást szervezett a Zala Megyei Levéltár a város Dísztermében. Gyutai Csaba polgármester a tanácskozás résztvevőit köszöntve úgy fogalmazott: ideje volt, hogy Zalaegerszegen tisztelegjünk Mindszenty munkássága előtt, hiszen a plébános, majd bíboros szabad életének huszonöt fontos esztendejét töltötte el itt. Ez idő alatt tizenkilenc templomot, hét misézőhelyet és tizenkilenc iskolát építtetett a megyében. A megyeszékhely arculata pedig most is magán viseli munkássága nyomait, hiszen a legfontosabb épületeink akkor létesültek. A polgármester szerint fontos, hogy építsük városunkban a Mindszenty-kultuszt, s így a legkiválóbb zalai személyiségek panteonjába illeszthetjük be az apátplébános legendás alakját.

Kamarakiállítás nyílt a zalaegerszegi évek dokumentumaiból

A levéltár, a Göcseji Múzeum és az esztergomi Prímási Levéltár dokumentumaiból rendezett kamarakiállítást dr. Hegedűs András az esztergomi közgyűjtemény igazgatója nyitotta meg. Mint mondta, a tárlat hűen idézi fel Mindszenty zalaegerszegi éveit, attól a pillanattól kezdve, hogy a fiatal hitoktató a városba költözött. A fotókról jól látszik az is, hogy számos tévhit lengi és lengte körül a plébános alakját. Sokan komor és humor nélküli embernek gondolják, ami nem igaz. Határozott, ám derűs arccal látható nem egy felvételen, s akik ismerhették közelről tudták, hogy egyfajta csendes derű volt rá jellemző. A harsányságot viszont nem szerette.

Korszerű egyházközösséget kívánt szervezni, olyant, ami kommunikál az emberekkel, s megszólítja még a legelesettebb néprétegeket is. Ferences templomot építtetett az olai városrészben, mivel a belvárosi plébániatemplom már szűkösnek bizonyult a gyarapodó lélekszámú városnak (a lakosság száma meghaladta a tízezret). A rendszeres plébániai rendezvényekkel fellendült a hitélet. A plébános mindemellett kulturális események, konferenciák szervezője, ének- és zene együttesek patrónusa, a Zala Megyei Újság alapítója is lett. Itt tartózkodása idején aktív szociális és karitatív munka folyt a plébánián és a városban is. Hallatlan munkabírással rendelkezett, szinte alig hagyott magának némi pihenőidőt. Elérni, megszólítani az embereket - ez volt a küldetése.

Dr. Balogh Margit a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Mindszenty életének főbb csomópontjait elemezve előadásában kiemelte: összetett személyiség volt, nagy műveltséggel, szigorúsággal és aszketikus hajlamokkal. A külsőségek nem érdekelték, közszereplőként viszont annál több minden foglalkoztatta. Nem véletlen, hogy írásai és "agitációi" miatt az akkori hatalom 1919-ben kitoloncolta Egerszegről, és szülőfalujában házi őrizetbe került. Később visszatért, s meghatározó alakja lett a város életének. Sokan tartottak tőle, s az a pletyka keringett, hogy minden zalaegerszeginek van egy "számlája" Mindszenty felé. Állítólag mindenkiről tudta mikor gyónt, s mit mulasztott el. Ugyanakkor magával szemben is szigorú volt.

Megyeri Anna a korszak fontos építkezéseirőll beszélt

A tudományos emlékülésen előadások hangzottak el Mindszenty és Zalaegerszeg politikai közéletével (Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója), és a korszak zalaegerszegi építkezéseivel kapcsolatban (Megyeri Anna muzeológus, Göcseji Múzeum). Béres Katalin (a Göcseji Múzeum főmuzeológusa) részletesen elemezte az apátplébános kulturális tevékenységét, dr. Paksy Zoltán főlevéltáros pedig Mindszenty és a zalai nyilasok küzdelmét vázolta fel előadásában. Dr. Göncz László történész (országgyűlési képviselő, Lendva) a plébános és az elszakított zalai területek kapcsolatáról szólt. Az 1944 utáni, illetve Mindszenty letartóztatását követő eseményeket pedig dr. Szabó Ferenc SJ teológus, és Balogh Margit ismertette.

A tervek szerint a konferencia anyagából monográfia készül, a kamarakiállítás pedig a zalai levéltár honlapján virtuális változatban is megtekinthető lesz.