Felemelő század volt

Még egy hétig látogatható a polgárosodás tárlat

Ez pedig nem más, mint a szabadság, polgárosodás és felemelkedés eszméje, ami áthatotta az egész 19. századi Magyarországot. A szabadság persze itt is relatív; hiszen például a házastárs kiválasztásánál érvényesült még a szülői szigor, külföldi pedig csak honosítási okirattal a zsebében kaphatott hazánkban vállalkozói engedélyt. Idegen állampolgárként ugyanis nem számíthatott megrendelésekre. Ettől függetlenül sokan jöttek Magyarországra dolgozni, mert ebben az országban láttak nagy lehetőséget.

Megyeri Anna (balról) a 19. század társadalmi és gazdasági fellendüléséről is beszélt

A Göcseji Múzeumban december 17-ig látogatható a szeptember végén nyílt, "A lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon" című országos vándorkiállítás. A Nemzeti Kulturális Alap 2010-ben indított el egy programot "Felemelő század" címmel, melynek célja a 19. század kulturális, művészeti értékeinek, valamint gazdasági és társadalmi változásainak bemutatása volt. E projekt része a vándorkiállítás, mely a polgárságra (vagyis a polgárság iparban, tudományban, kereskedelemben és művészetekben betöltött szerepére) fókuszál.

Az eddigi tapasztalatokról Megyeri Annát, a házigazda intézmény muzeológusát és a táralt helyi koordinátorát kérdeztük, akit aztán egy tárlatvezetésre is elkísértünk.

A vándorkiállítással kapcsolatban mindenekelőtt elmondta: a festményekben, fotókban, korabeli tárgyakban és dokumentumokban gazdag gyűjtemény kurátora és a vándorkiállítás főrendezője Basics Beatrix művészettörténész volt. Az ő kutatásainak eredménye az itt bemutatott anyag, mely hat korabeli családon keresztül mutatja be, hogy miért is volt felemelő és lehetőségekben gazdag a 19. század. A kiállítás hat helyszínen került bemutatásra, s mindenhol plusz két helybéli család életével és munkásságával gyarapodott a gyűjtemény. Zalában a kanizsai Weiser József gépgyáros, és az Itáliából Zalaegerszegre települt Morandini Tamás építész példaértékű életművébe nyerhet bepillantást a látogató.

S ha már a közönségnél tartunk: az elmúlt hónapokban rengeteg diák nézte meg a kiállítást egy a megyei önkormányzat által kiírt múzeumpedagógia pályázatnak köszönhetően. Ám ezen túl is számos történelemtanár érezte úgy, hogy tanítványait érdemes elhozni egy tárlatvezetésre. Ott jártunkkor éppen a zalaegerszegi Ady iskola 12.A osztálya látogatott el a múzeumba, akiket Tóth Norbert történelemtanár kísért el.

A tárlatvezetésen a diákok korbali tárgyakkal és dokumentumokkal találkozhattak

A tárlatvezetés azért nagyon fontos - folytatta Megyeri Anna - mert nem könnyű önállóan eligazodni a sok-sok látnivaló és információ között. A lényeg sokszor a részletekben rejlik. S bár az anyag első ránézésre statikusnak tűnik, a sok interaktív elem (digitális katalógus, hanganyag, kirakókocka, interaktív padló és a játékos kérdőív) oldja a komolyságot, s elmélyíti a látottakat. A fejhallgató segítségével például intim információkat tudhatunk meg arról, hogy Morandini Tamás édesapja miért ellenezte fia házasságát egy német lánnyal, vagy hogy Jókai Mórról csillagot neveztek el.

Mindeközben a látogató a családokon (Fischer Mór, Ganz Ábrahám, a Korányi Frigyes, Sina György, Rózsavölgyi Márk, Barabás Miklós) keresztül egy átfogó képet kap az orvostudomány, a vasút és gépgyártás fejlődéséről, a nemzeti zene megteremtőiről, illetve, hogy a polgárság eszmeisége hogyan hatott a művészetekre és fordítva. A fotográfia rohamos terjedése kapcsán pedig a popularizáció is szóba kerül.

A muzeológus úgy látja, hogy a tárlatnak nem az a feladata elsősorban, hogy a korbeli polgári viselkedésmintákról vagy etikettről adjon képet, hiszen sokaknak ez jut eszébe a polgár szóról. Sokkal inkább a szakmaiságon, a gazdasági lehetőségeken, az innováción és a társadalmi változásokon keresztül mutatja be a korszakot, illetve, hogy az adott családok tehetséges tagjai hogyan tudtak élni a kínálkozó lehetőségekkel.

Érdemes volt figyelni, hiszen az óra végén játékos kérdőív várta a tanulókat

Persze a tárlat nemcsak a diákoknak hasznos, hanem mindazoknak akiket érdekel a korszak, vagy csak egyszerűen vonzódnak a ma már régi, ám akkor modernnek számító használati vagy dísztárgyakhoz (orvosi kellékek, konyhai eszközök, herendi porcelán, Barabás-festmények). December 17-e után aztán a kiállítás alaphangulatát adó, szép, esztétikus, bordó falakat ismét fehérre festik.